Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 3. szám - Bodó Barna: Régió,identitás,elit
Bodó Barna • Régió, identitás, elit 69 * A magyarság aránya a megye lakosságából ** A magyarul tanulók részaránya a megyében *** A magyarul tanulók részaránya a magyarok közül Az I. megyecsoportban a legalacsonyabb magyarul tanulási arány 87,1 százalék, a másodikban 75 és 50 százalék közötti az arány, az utolsóban pedig 43 és 22 százalék közötti. Minél általánosabb a magyar használata egy térségben, annál bizonyosabban magyarul fog tanulni a gyermek. Ez természetes, mert az iskolaválasztást jelentősen befolyásolja, milyen használati értéket tulajdonít a közszféra az illető nyelvnek. Maros megye első csoportbeli helye természetes, a Székelyföld részeként Marosvásárhely amolyan központi szerepet is betöltött hosszú időn át. Alighanem a magyarság alacsony részaránya meglepő a megyében, ami az 1968-as közigazgatási rendezés politikai öröksége. A táblázat szerint néhány megye „nincs a helyén”. Fehér megye magyarsága szórványnak sem jelentős, mégis az iskolaválasztásban itt nagy tudatosság érvényesül. Tudatosságot kell mondani, ugyanis olyan településekről, hagyományos iskolaközpontokról van szó, amelyek magyarsága megharcolt iskolájáért. Beszterce más eset, mondhatni pozitív kivétel: nincs jelentős magyar hagyományú települése, a magyarok lakta térség szélén található és több etnikum - románok, szászok, magyarok - együttélése nem fókuszálta olyan mértékben a kisebbségi identitást, ahogyan az belső Erdély legtöbb megyéjében tapasztalható. Szinte azt kell mondani, Beszterce előkelő helyezésére ebben a virtuális rangsorban nincs igazi magyarázat. A két utolsó helyezett, Szeben és Temes megyék iskolaválasztási gyakorlatát nagy mértékben magyarázhatjuk a fentiekkel, pontosabban azzal, hogy mindkét megyében a román után a német nyelv következett rangban, sőt olykor a német a románt is megelőzte. A magyarság kis lélekszáma Szebenben, illetve a szerb nyelvet felértékelő szerb-jugoszláv határ közelsége Temesben újabb befolyásoló tényezők. Temesváron a diktatúra idején az egyik szerb nyelvkurzust a másik után indították, mert majd mindenki a belgrádi és újvidéki szerb tévéadók műsorait nézte. A temesvári művelődési intézmények nemzetközi kapcsolatai mindmáig sokkal inkább jugoszláv-vajdasági irányultságúak, mint Csongrádot, Magyarországot célzóak, pedig a mai Jugoszlávia mind kultúrpolitikai, mind gazdasági szempontból - hogy a mai általános európai integrációs trendekről ne is szóljunk - Magyarország mögé került. De erős a múlt, a tegnap hatása. Temesben érdemes volt németül tudni, szerbül érteni - a magyar még a politikai algoritmus szem
