Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 2. szám - Kajtár István - Nagy Janka Teodóra: Jogi kultúrtörténet vizuális néprajzi forrásai
Kattár - Nagy • Jogi kultúrtörténet... 69 resztmetszet kialakítását, követőre azonban nem talál e törekvésében. A második világháború után e tárgyban megjelent művek már nem is törekednek a teljességre. Vagy tematikájukban korlátozottak - pl. csak büntetőjogra (Schild), alkotmánytörténetre (Schramm), bírósági személyekre (Liermann) vonatkoznak -, vagy a képeket csupán illusztratív adaléknak tekintik (Döbler, Köbler). Hasonló a helyzet a részletkérdések vizsgálatát illetően is. Az írott forrásokat előnyben részesítő kutatók ha fel is használnak egy-egy képet, jogi vonatkozásait elsősorban történészként, filológusként vagy művészettörténészként értelmezik. A kutatás történetében új szakaszt jelent Gernot Kocher, az irányzat eddigi eredményeit a jogtörténeti ikonográfia oldaláról összegző munkája. Kocher a grazi egyetem jogtörténész professzora, a Janus Pannonius Tudományegyetem honoris causa doktora hét év óra közös szemináriumot tart a pécsi Jogtörténeti Tanszékkel. Több tízezer felvételből álló jogtörténeti képgyűjteményének rendelkezésre bocsátott felvételei Kajtár István professzor jogi kultúrtörténeti szemináriumának törzsanyagát jelentik. Kocher Zeichen und Symbole des Rechts címmel 1992-ben megjelent összegzése a képek nyelvéről és értelmezéséről, a jogi ikonográfia lehetséges körvonalairól értekezik, s 257 kép segítségével bemutatja az alkotmányjog, a magánjog, a büntetőjog és a perjog szereplőinek, jogcselekményeinek és jelképeinek képi világát. Az illusztrációk a szuverenitást megtestesítő uralkodók államjogi aktusai mellett bűnperekről tudósítanak, tanúkat, vádlottakat vonultatnak fel, megismertetnek az igazságszolgáltatás gesztusainak és kosztüméinek világával. Magánjogi értelemben a születés, a jogállapotváltás, az atyai hatalom, a házasság, a károkozások, a szomszédjogok, a testamentum és a gyümölcsszedés egyaránt vizuálissá válik munkájában. A néprajz - miként a történeti visszatekintés során említett jogi népszokáskutatás megerősödése és meghatározóvá válása is utal erre a kutatás későbbi szakaszában - Kocher esetében az interdiszciplináris tudományként értelmezett jogtörténet magától értetődő határterületeként van jelen. Maga Kocher is teljesen természetes módon használja a jogi ikonográfia forrásai között a Szásztükör-iniciálék mellett a néprajzi, sőt antropológiai fotókat, adatokat. Ezért sem érdektelen talán ezen kevésbé szokványos nézőpontból közelíteni a néprajzi forrásokhoz, s szemezgetni a más szempontok szerinti gyűjtések során felhalmozott gazdag anyagból.
