Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Töttős Gábor: 1848/49 emlékei Tolna megye irodalmában
66 Új Dunatáj 1998. március Soká feküdtél koporsóban, Repdess most szabadon! Mi betemetjük addig a sírt, Hogy fel ne ássa soha többé Soh’ semmi hatalom! (...) Időközben, ha lassan is, a megyében szintén zajlottak az események. A csaknem folytonosan tárgyaló megyegyűlés 1848. március 25-én is ülésezett, de HegyessyJános főjegyző szavai szerint „a tanácskozmány valóságos népgyűlésre nőtte ki magát, a megyei nagyterem, karzatával, előcsarnokával együtt tömve vala”, majd Bezerédj István, az első önként adózó és jobbágyfelszabadító nemes beszédét hallgatták meg. A Széchenyi által is legendásan véznának nevezett szónok, a megyei reformnemesség vezére azt indítványozta: „ne legyen most a múltakról szó, csak az előttünk lévő szép pályát igyekezzünk eljárni, minél méltóbban hozzánk, méltóbban a hazához. A magyar nemesség, mely eddig gyámképpen állott a hazában és óvta, kezelte közös polgári kincseinket, most, midőn férfiúi korra lép az egész nép, leteszi hivatalát, s a felszabadult gyámokat, mint véle egyenlő testvért szorítja szívéhez, és egyesült lélekkel, egyesült erővel, egyesült cselekvéssel és áldozattal eszközlendik ezután a hazának szent ügyét, és Isten áldása leszen rajtuk”. Ezalatt Hegyessy beosztottja, Mehrwerth Ignác aljegyző már az akkor piacul szolgáló Béla téren várakozott a megyéből jó előre összegyűlt, közel tízezer főnyi tömeggel együtt. A helybeli mezővárosi polgárság vezetői Kristofek Ferenc volt bíró házában gyülekeztek, ott Kristofek Teréztől és társnőitől nemzetiszín kokárdákat és karszalagokat kaptak, s a téren várták a fejleményeket. A tömeg értesült a megyegyűlés eseményeiről, szavával a haladó és konzervatív erők nép előtti jelképes megyezését kívánta. Bezerédj és Augusz Antal ezt hamarosan egy kézfogással meg is tette, megfogadván, hogy mindketten táborukkal a haza üdvéért fognak fáradozni. Ekkor lépett elő Garay barátja, Mehrwerth Ignác, és felolvasta plebejusi érzelmektől áthatott költeményét. SZEKSZÁRDI ÖRÖM DALL Isten ki a nép keblébe A szivet is alkottad, Nyújts ehhez égi erőt, mert Örömébe megszakad.
