Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Tarr Klára: A Tolna megyei németség identitásának alakulása 1848-ban
Tarr Klára • A Tolna Megyei németség identitásának alakulása 55 tünk az adriai tengerig. (...) Erőt egység ad, egyenetlenség felbontja a legerősebb országokat, - Isten világosítson fel bennünket, hogy egyesek, és az egyesség által erősek lehessünk.” A nemzetiségiek nem zárattak ki a katonai szolgálatból sem, hiszen az önkéntes honvédek között jócskán akadt nem magyar anyanyelvű is, ez derül ki azon választmány szövegéből is, amelyet az 1848. május 8-1 megyegyűlés küldött Tolna megyébe is, s melynek célja a nemzeti őrsereg megszervezése. Ez a rendelet kimondja, hogy: „Minthogy továbbá a nélkülözhetetlen egyformaság célérésére a vezérszó csak magyar lehet, és egyedül csak egyféle gyalogság és lovasság létezhet, minden félreértések elkerülése végett értesíthetik ezennel a helyhatóság, hogy a beoktatásnál mindenkor az illetők anyanyelve fog használtatni...” Érdekes utánanézni, hogy a rendeleteken kívül hogyan látszik még, hogy a kisebbségek is - adott esetben a németek - részt vettek a forradalomban. Tudjuk, hogy számos esetben a német lakosság gazdagabb volt, mint a magyar, ennek többféle oka volt, amit a mentalitásban, munkamorálban, mindennapi életben kereshetünk többek között. Ebből következően azt várnánk, hogy a németek nem vállaltak vezető szerepet a küzdelemben, de éppen ezt cáfolják azok a nevek, amelyek a kapitányi, hadnagyi rangok mellett szerepeltek. Nagyon sok esetben tehát német eredetűek voltak az egyes alakulatok katonai vezetői is, ha csupán néhány nevet vizsgálunk meg: Mészáros Lázár hadügyminiszter 1848. június 10-én a Szeged és Szabadka közt összesereglő tábor fővezérévé báró Brechthold hadnagyvezért, alvezérül pedig melléje Walhoffer és Eder őrnagyvezéreket rendeli. Ugyanígy érdemes megnézni a bácskai sereg név-összetételét német szempontból: a sereg nyolc századból állt, parancsnoka Forster Antal alezredes volt. A nyolc század parancsnokai között két német eredetű nevet találtam: Szévald István, Szépauer János. A Dráva-menti sereg két zászlóaljból állt, melynek hadbíró-főhadnagyát Friedrich Józsefnek hívták, Traiber Vince volt a katonatiszt - főhadnagy, dr.NoblJózsef volt a tábori orvos-hadnagy neve, s végül a két őrmester a Berger és Talabér nevet viselték. A hatodik század szinte tisztán német (sváb) eredetű tisztekből állt: a századot Prinker Komád kapitány vezényelte, tisztjei Erhardt Lajos főhadnagy, Tischlér Ferenc és Schaffner János hadnagyok voltak. Rajtuk kívül két őrmester: Messenhauer József és Till József, Marschall József dobos, valamint Spielmann József ács tartozott az állományba. Hasonlóan alakult a nyolcadik század névjegyzéke is: a századot PerczelSándor őrkapitány vezette, segédtisztje Kramolin Emil főhadnagy volt. Alhadnagyok: Stoc-
