Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - SZEMLE - Szőts Zoltán: Pfeiffer János: Egyházaskozár története
véletlen, hogy Örkény nem értett egyet egyperceseinek fordítójával, aki többek között ezt a részt is ki akarta húzni a francia változatból. Bár a „Használati utasítás”-ban Örkény nem említi, mégis célszerű ezúttal az elemzést a címmel nemcsak kezdeni, hanem befejezni is. Annál is inkább, mivel úgy hagytuk el, hogy első olvasásra talányosán megtévesztőnek tűnt. Fentiek értelmében most már hajiunk a metaforikus értelmezésre, hiszen benne van a címben a történet lényege: a fenyegető, hideg-rideg környezet („Havas tájban”), és a két főszereplő, az anya és a kislány is („két hagymakupola”). A templom metaforájában rejlő értékek pedig az írói állásfoglalást hordozhatják. Az elbeszélői nézőpont, mint láttuk nem azonosítható Örkényével, a címadás viszont mindig az író gesztusa. És egy ezzel ellentétes értelmezés is lehetséges: a német altiszt az általa készített képen valóban elsősorban a havas tájat és a szép orosz templomot látja. Számára a kép csupán emlék egy orosz tájról - egy anziksz. Mindkét értelmezés együtt érvényes. Ez a lehetőség is szorosan hozzátartozik a groteszk ábrázolás, az egypercesek lényegéhez. Örkény novelláiból - ahogy az elemzett műből is - egy ambivalens világot ismerünk meg, amely evidenciák és képtelenségek váratlan és meghökkentő találkozásából születik meg. A groteszk hatáson alapuló művek egyik alapvető vonása az, hogy az olvasó pozíciója a szövegben kibontakozó világgal kapcsolatban a befogadás során fokozatosan megváltozik. Ez azért következik be, mert olyasmivel találjuk szembe magunkat, ami túlmegy a realitás határán. Ennek következtében megváltozik az elképzelésünk lehetségesről és lehetetlenről, átalakul egész érzékelési-értékelési rendszerünk. Felülvizsgáljuk magunkban a világról alkotott eddigi elképzelésünket. Ez történik ennek a novellának értő befogadása során is. ÖRKÉNY ISTVÁN 1912. április 5-én született Budapesten, jómódú patikus családban. Piarista gimnáziumi érettségi után vegyészmérnöknek tanul, majd a gyógyszerészeti karon fejezi be egyetemi tanulmányait. Az 1934-ben két társával alapított Keresztmetszet című lapban jelennek meg első írásai, majd ennek megszűnte után a Szép Szóban publikál. Tengertánc címmel 1941-ben 14
