Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - Bebesi György: A rendőrszocializmus
Bebesi György • A rendőrszocializmus 81 nil: Bebesi, Vál. Szöv. 162-163. 1. 23 Lavricsev, V.: Carizm i Rabocsij voprosz v Rosszii 1861-1917. Moszkva, 1972. 122. 1. 24 Lavricsev, i.m. 126. 1. Lavricsev, i.m. 143. 1. 25 Uö. 143. 1. 26 Vö: OT. 412-413. L, illetve Noszov, N.: szerk. A Szovjetunió története, Bp.-Moszkva, 1980. 229-331. 1. A továbbiakban: SUT. 27 Ld. erről: OT. 413. 1. 28 Ivanov, L.: Szamogyerzsavije i rabocsij klassz, nyekotorije voproszi polityiki carizma. Voproszi Isztorii, 1968. 6.sz. 38. 1. 29 Vovcsik, A.: Polityika carizmapo rabocsemu voproszu vpredrevoljucionnij period. Lvov, 1964. 279. 1. 30 Sztrumlin, Sz.: Ocserki ekonomicseszkoj isztorii Rosszii i SZSZSZR. Moszkva, 1966. 471. 1. 31 Vö. Vovcsik, i.m. A rendőrszocializmus témájáról vö: Bebesi, Gy.: Az orosz munkásmozgalom rendőri manipulációja a századelőn. ELTE, Péter Mihály jubileumi kötetbe felvett tanulmány, megjelenés: 1998 szeptember. 32 Zubatov tervezete magyarul: Bebesi, Vál. Szöv. 164-167. 1. 33 Uo. Bebesi, Vál. Szöv. 164-167. 1. 34 Uo. Bebesi, Vál. Szöv. 164-167. 1. 35 Uo. Bebesi, Vál. Szöv. 164-167. 1. 36 A Bunge tervezetet közli: Menyhárt Lajos: Az orosz vihar. Dokumentumgyűjtemény, Bp. 1984. 26. 1. A továbbiakban: OV 37 A kihallgatás jegyzőkönyve: OV. 26. 1. 38 Korelin, P.: Krah igyeologii policejszkovo szocializma vcarszkoj Rossszii. Moszkva, 1973. 112- 117. 1. 39 OBT. 588. 1. Frumkin,B.: „Zubatovscsina” i jevrejszkoje rabocseje dvizsenyije. Moszkva, é.n. 209. 1. Biloje, 1917. január 1-i szám. 96. 1. 40 Lavricsev,V: Carizm i rabocsij Voprosz v Rosszii 1861-1917. Moszkva, 1972. 138-140. 1. 41 Az Ohrana-ba történő ügynökfelvételi kérelmeket közöl Krausz, i.m. 1987. 34-35. 1. illetve Bebesi, Vál. Szöv. 1997, 198-200. 1. 42 Ld. erről: OBT. 589. 1. illetve Krausz T: 1987. 37-42. 1. valamint Bebesi, Vál. Szöv. 198-200. 1. 43 A mérnök végzettségű provokátor 1892-től dolgozott a titkosrendőrségnek. 1901-ben belépett az eszer pártba és aktívan részt vett tevékenységében, olyannyira, hogy 1903-ra már ő irányította a párt harci szervezetét. Máig tisztázatlan a szerepe Pleve belügyminiszter meggyilkolásában, mindenesetre az akciót végrehajtó Szazonov Azef csoportjához tartozott. Egyértelmű a felelőssége Szergej Alexandrovics nagyherceg meggyilkolásáért. Mindeközben illegalitásban dolgozó társai közül is többet feladott a rendőrségnek, illetve több jól előkészített merényletet hiúsított meg. Kettősügynök voltát 1908- ban leplezte le Burcev eszer újságíró, akinek Zubatov ellenlábasa a kegyvesztetté váló Lopuhin rendőrigazgató szolgáltatta az adatokat. Az eszerek halálra ítélték, de az Ohrana külföldre menekítette az ítélet végrehajtása elől, a rendőrfőnököt azonban államtitkok kiadásáért bíróság elé állították és 5 év száműzetésre ítélték. Ld. erről: Vitte, Sz.: Egy kegyvesztett visszaemlékezései Bp. 1964. 727. 1. valamint Krausz, 1987. 37-42. 1. 44 Ld. erről: Rozental, L: Provokátor Roman Malinovszkij. Moszkva, 1996. 45 Menyhárt, L.: Az orosz társadalmi politikai gondolkodás a századfordulón. Bp. 1983. 176. 1. 46 Kron. 20. 1. Uo. 47 Vitte, 1964. 230. 1. 48 OV. 26. 1. 49 Gorkij, M.: Az anya. Bp. 1980. 50 KRON. 20. 1. illetve SUT. 331. 1. 51 Karavajev, P.: Október előtt. Bp. 1953. 14-16. 1. Burcev, V.:V pogonye za provo ka torami. Moszkva, 1991. 364. 1. 52 11. Vitte, 1964. 232-233. 1. 53 Zubatov elbocsátásában az udvari ellenlobbinak is jelentős szerepe volt, így pl. a pénzügyminiszter Vittének, aki kezdettől nem nézte jó szemmel a zubatovi munkásszervezetek működését, illetve a kapitány rendőrségi riválisának Lopuhin rendőrigazgatónak. Ld. erről: Vitte, 1964.229-233.1. valamint Kron. 22. 1. 54 OBT. 589.1., valamint Bebesi, Vál. Szöv. 166-167.1. A Zubatovscsina tanulságainak összegzésére az első kísérlet: Biloje, 1918. 3.sz.(március) egy későbbi összegzés már a szovjet érában: Nyevszkij- Buhbinder: Zubatovscsina. Krasznoj letopisz, Moszkva, 1922. Zubatov egyik előadását közli: Biloje, 1917. 6.sz. (június.)
