Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)

34

Új Dunatáj 1998. március

A katonai iskolát sem tudta befejezni, mert amikor társaival 1830-ban a lengyel forradalom megsegítésére kezdett szervezkedni, beárulták és 1831. május 2-án az utcán, fényes nappal letartóztatták. Az Újépületben (igazán hírhedtté ez az épület a szabadságharc leverését követően vált) tartották fogva. Ekkor ismét tekintélyes pártfogók segítették ki a bajból. Fáy András, Pest vármegye neves főispánja személyesen kereste fel József nádort és a főhercegtől, a nemességet ért sérelemre hivatkozva, kérte kiadatását. Ezt követően a megyei bíróság felmentette. Katonai pályáját ugyan ez az eset derékba törte, de az alig húsz esztendős Perczel Móric egyszerre országosan ismertté vált.

Ez a népszerűség és nem utolsó sorban családja összeköttetései biztosították számára - végzettség nélkül - a Tolna megyei közigazgatásba való bekapcsolódást. Megyei esküdt, aljegyző, majd 25 évesen a simontornyai járás főszolgabírója lett, s így belekóstolhatott a reformkori Tolna megye életébe.

Tolna vármegyében a haladók és a konzervatívok, azaz a kubinszkiak és a pecsovicsok között a megyegyűléseken napirenden voltak az összetűzések. A visszaélések, a tettlegességig fajuló választási korteskedés miatt a király biztost nevezett ki a megye élére. Elsősorban az ellenzéket, a liberálisokat kívánta félreállítani. Vay gróf első intézkedései közé tartozott Perczel Mór főszolgabírói állásából történő felmentése királysértés és lázítás vádjával. Ez a koncepciós vád egybeesett azzal az országos támadással, amellyel Kossuthot, Wesselényit, Lovassyt, az országgyűlési fiatalok vezérét perbe fogták és eltávolították a közéletből. Perczel Mór fenti vád alóli felmentésére, rehabilitálására csak 1841. márciusában megjelent és a Tolna megyei közgyűlésen felolvasott királyi leirattal került sor. Perczel Mór politikai aktivitása, a haladó liberális eszmék, a nemzet érdekei melletti elkötelezettsége megerősödésének évei ezek. Az 1839-es országgyűlésen a szélsőséges radikálisok egyik vezérszónoka volt. Később rendszeresen járta a megyéket és számos indítványt tett. Javaslatára 1841 végén Fejér megye feliratban kérte az uralkodótól Magyarország és Erdély unióját. Számos megyegyűlésen szólalt fel a közteherviselés érdekében. „Igazságtalan és képtelen, hogy midőn a megyei tisztviselőket és szolgákat kizárólag a nem nemes fizeti, akkor a hivatalok betöltése majdnem kizárólag a kiváltságos osztálynak engedtetik meg” - írta a Pesti Hírlap 1842. szeptemberi számában. Baranyában, Tolnában és Fejér megyében egyik kezdeményezője volt - Kossuthot megelőzve - a védegyleti mozgalomnak. Már 1843-ban a vármegyéket a nemzetőrség felállításának szükségszerűségéről kívánta meggyőzni. Reformgondolatai terjesztéséhez kiváló fórumnak bizonyult a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap.

Tekintélyének növekedésére, a liberális reformpártiak Tolna megyei előretörésére utal, hogy az 1843/44-es országgyűlésre jelentős szótöbbséggel választották követnek. A Bezerédj Istvánnak és Perczel Mórnak adott követi utasítás közteherviselést, az ősiség eltörlését, a magyar termékek védővámját, mezővárosoknak sza