Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Tudósportrék: Szabolcsi Miklós
Tudósportrék: Szabolcsi Miklós 69 munkám; A Magyar Irodalomtörténeti Társaság szerkesztésében, a Szépirodalmi Kiadó kiadásában megjelent a Magyar Klasszikusok sorozata, a „vöröses-barna sorozat”. Ennek a szerkesztő bizottságnak én voltam a titkára, én szerkesztettem az egész sorozatot. 1952-1953-ban kezdtem el szisztematikusan gyűjteni a József Attilára vonatkozó életrajzi adalékokat, azzal a céllal, hogy egy József Attila életrajzot, biográfiát írjak. Ebben a munkában nagyon nagy segítségemre volt kezdettől fogva mindmáig Péter László, aki a szegedi és makói anyagot gyűjtötte össze, s akivel szorosan együttdolgoztunk. Ugyanebben az időtájban, 52-ben jelent meg Magyar Klasszikusokhoz egy József Attila-bevezetés és ugyanennek egy népszerűbb formája, egy külön kis kiadványban. Mai szemmel olvasva, ezeknek az előszavaknak nagy része már elavult, nagyon merev. Egyetlen érdemük, hogy először próbálnak meg egy egységes pályarajzot megkísérelni. Szinte belemenekültem a filológiába. Úgy gondoltam, hogy minél több adat, részlet, adalék felkutatása egy író pályájához és a korhoz a feladatom. Ennek jegyében kezdtem el ajózsef Attila-életrajzot írni, és a szükséges kutatásokat folytatni, és a munka egyik állomásaként készítettem el utóbb a sokat vitatott József Attila-Emlékkönyvet. Új Dunatáj Beszéljünk egy pillanatig a valóban sokat vitatott és azóta újra és eredeti formájában kiadott Emlékkönyvről. Végsoron, mik voltak és kik voltak a tiltó okok illetve személyek? Szabolcsi Miklós Ajózsef Attila Emlékkönyvet lényegében két anyagból állítottam össze. Részint az addig már megjelent művekből és cikkekből, részint erre a célra kért írásokból és könyvrészietekből. Ez az anyag nagyjában 1956 nyarára együtt állt. Úgy volt, hogy megjelenik, ám ezután 56-ban egynéhányan eltávoztak Magyarországról. Az első változatban ugyanis Ignotus és Fejtő művei is szerepeltek. A megjelenés feltétele volt, hogy kihagyjam írásaikat. Ezeket akkor kivettem a kötetből. Ez volt az első változtatás és ezek nélkül kinyomtatták és jelent meg 1957 őszén az Emlékkönyv. Azonban sose került könyvárusi forgalomba, mert 1957 decemberében volt egy nagy budapesti pártaktíva, ahol Marosán György azt mondta, hogy vannak egyesek, akik azt állítják, hogy József Attilát kizárták a pártból és nem engedhetjük meg, hogy ilyen tanok elhangozzanak. Viszont az Emlékkönyvben ott volt Tamás Aladár, Sándor Pál és mások erre vonatkozó írása. Ennélfogva a könyvet visszavonták és zárt anyagnak nyilvánították. Ilyen zárt anyag maradt 1990-ig; többször próbáltam, a keményebb idők elmúltával interveniálni az ügyben, de sose sikerült.
