Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Tudósportrék: Szabolcsi Miklós
60 Új Dunatáj 1998. szeptember TUDÓSPORTRÉK Folyóiratunk új sorozatot indít. A magyar társadalomtudomány kiemelkedő képviselőiről, irodalomtörténészekről, történészekről, néprajzosokról, művészettörténészekről kíván egy arcképsorozatotfelmutatni. A portrékat a személyes karakterek, életutak, életpályák és a tudományos eredmények együttesen rajzolják meg. Az első arckép SZABOLCSI MIKLÓS akadémikusé. Az ELTE nyugalmazott egyetemi tanárával N. Horváth Béla beszélgetett. (Az alábbiakban a beszélgetés rövidített és szerkesztett anyagát adjuk közre.) Új Dunatáj Tudósi pályád milyen családi háttérre épült, milyen gyermekkori, ifjúkori hatások irányították? Szabolcsi Miklós Jellegzetes budapesti, magyar zsidó értelmiségi családból származom. Nagyapám Szabolcsi Miksa, mint a neve is mutatja, Szabolcs megyéből származik, a Nyírségből, Nyirturáról való. Nagyapám fiatal korában azzal tűnt fel, hogy a tiszaeszlári perről tudósította a pesti lapokat, ezen az álnéven. Utóbb Pestre került és itt az „Egyenlőség” című hetilapot szerkesztette haláláig. Apám, 1889-ben született, magyar-francia szakos tanár volt, bölcsészkarra járt. Riedl Frigyes tanítványa volt, egész életében rajongással beszélt róla. Nagyapám halála (1915), után átvette a lapot. Aránylag korai haláláig (1943-ban súlyos betegségben halt meg) szerkesztette. A magyarsághoz ragaszkodó, ugyanakkor a vallásához és a kultúrájához is hű, de nem ortodox zsidóságnak volt ez a lap legfontosabb orgánuma. (Minderről írtam abban a kiadványban, amelyben az édesapám 1940-es években írt emlékiratait jelentettük meg az MTA Judaisztikai kutató csoportja kiadásában és amelyhez egy előszót írtam apámról.) Anyám művelt, okos, tájékozott, érzékeny ember volt. Apám 10 évvel fiatalabb öccse, az akkori család Benjáminja, Szabolcsi Bence, gyermekkorom egyik meghatározó személyisége lett. A zenetörténész és zenetudós nősüléséig velünk együtt élt. Korai élményeim közé tartozik az, hogy Bence ablakán kopogtatnak és egy lódén köpenyes, szakállas valaki érkezik beszélgetni, Kodály Zoltán. Apám nem adta fel irodalom és történelem iránti érdeklődését, versesköteteket, novellákat, regényeket publikált. (Egyike-másika most jelent meg újból). Fiatalságában jóba volt Kosztolányival és Karinthyval. A könyvtáramban őrzöm Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig-ját, apámnak dedikálva 21-ből. Vagy azt a
