Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 3. szám - Kalász Márton: Tizedelőcédulák

Kalász Márton • Tizedelőcédulák

15

aztán le kerültem az Olasz Frontra és úgy végig 44 hónapig voltam Fronton. Sebesülve vagyis kórházban nem voltam.”

Megrendültséget a falvakban egy-egy halálhír, szabadságos sebesült keltett, vagy amikor egy fiatalasszony a pajtában az orosz hadifogoly nyakáról levágja a kötelet. Az összegyűlt utca látja a nyakon a sötétkék hurkát, sajnálják a fiatalasszonyt, ez már föl nem éled, s széjjelszélednek. Somberekről két fiatal lány elutazik Brodba, kórházban fekvő apjukhoz, tömérdek átszállás, várakozás kivilágítatlan helyeken, a kamaszlány fiatalabb mindig fél, a felnőttebb kíváncsiskodik - mire Brodba, a kórházba érnek, kosaraik üresek, az apjuknak szánt elemózsia nincs. A pócsapusztai bérlő késő este hajt haza Villányból, valakik megállítják, kifogják a lovait. A rekvirálók mindent elkötnek, elvisznek, hosszú acélkészségekkel bökik a padlást, a kazlakat. A jegyzőt egy szólásért megbüntetik. Az infláció nem a hitelezőnek kedvez, az adós nyer. Egy fontoskodó plébános a szószékről elmagyarázza falujának, az infláció latin szó s eredeti jelentése fölfújódás. Tudása túlélte, évtizedek múlva is minden bajra fordulat volt, fölfújódott a pénze.

Vaskúton a kétszázharmincnégy hősi halottból húsz magyar, tizenhét délszláv, a többi német volt. A vaskúti temetőben a főúttól balra, közel a kápolnához, huszonhat első világháborús katona nyugszik. A katonasírokra szokás volt egységes sírkövet helyezni, ha a hozzátartozók beleegyezésüket adták.

Dél-Baranyát, a Bácska és Somogy egy részét 1918 őszén a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták. A békeszerződés aláírása után még 1921 augusztusáig a vidék övék volt, s a határ Pécsen túl, jóval Bátaszék s Baja fölött haladt Kelebiáig. Szekszárd már külföld volt, Pécs helyett Baranya székhelye Kaposvár lett. Pécsett összeütközéseik támadtak főként az értelmiséggel, Mosonyi János püspöki helynököt keményen megbotozták. A falvak éjszakai őrséget szerveztek, kézitusa, menekülés szinte minden találkozásuk a katonai járőrrel. Hogy Somberekén a szerb rendőr éjszaka egy-egy udvaron hagyott szekér derekába feküdt, ott jóízűt aludt, s a falu egy éjszaka a szekeret a tóba húzta, a parton levegőbe lőttek, s a szerb rendőr föleszmélt, ordítva megáll, sváb-ot vezényelt, s a falu nagy hahotája közben kigázolt volna, szép, békebeli adoma. A falvakban az optálást erőszakoló aláírásgyűjtés indult meg, s a szerb lakossággal együtt a németeket is megkörnyékezték. Volt egy Huzovics nevű német ügynökük is, ő ígérte a svábjainak, ha Szerbiához kívánnának tartozni, lenne autonómiájuk. Akadt falu, amelyben négy kivételével minden sváb család az optálást megszavazta. A párizsi békekonferenciára beérkező sok hamisnak tetsző adat miatt Clemenceau elnök bizottságot küldött ki, amely községről községre járt, elöljáróságot, nemzetiségi képviselőket faggatva vizsgálta fölül, hol él többségben szerb, horvát, sokác, bunyevác, magyar, német. 1921-ben a megszálló hadsereg visszavonult, s magyar kormánydöntésre az aláíró szerbek is menni kényszerültek. Az elmenő családok földjeit főként németek vették meg,