Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Buda Attila: A kis lord és a dedikációk
BUDA ATTILA • A kis lord és a dedikációk 19 Búsan mosolyog rám kertemből a nyár, mert engem az ősz kezd aranyozni már, hervadt fa rozsdája, halálos arany, kit ez a fény von be, annak este van. JEGYZETEK: I Az MTA Textológiai Munkabizottsága éppen a közelmúltban vette tervbe a kritikai kiadások bibliográfiájának elkészítését; ebből ki fognak derülni a befejezett, folyamatban lévő és - az előbbiek alapján - az el nem készült munkák. 2Kelevéz Ágnes: A kézirat Ariadné-fonala. (Kronológiai tájékozódás Babits fogarasi verseinek labirintusában.) =Itk 1996 5-6/649-667-p. és: Kelevéz Ágnes: „Egyjó verssor szent dolog.” (Babits textológiai elvei és költői gyakorlata.) = Alföld, 1998. 3/54-73. p. 3Például a Könyvtári Szemlének adott vallomásában. Újraközölve: Babits Mihály: „Itt a halk és komoly beszéd ideje...” (Szerk.: Téglás János.) Bp. 1993. Pátria Nyomda. 19-21. p. 4Ézeket a regényeket még Az Én Újságom folytatásaiban olvasta, az utóbbi 1890. május végétől, az előbbi pedig ugyanezen év október elejétől jelent meg. Amikor ugyanis könyvalakban is forgalomba kerültek, Babits Mihály már túljutott az ehhez hasonló történeteken. 5[Önéletrajz a gyermek- és ifjúkor éveiből.] = Babits Mihály: „Itt a halk és komoly beszéd ideje...” (Szerk.: Téglás János.) Bp. 1993. Pátria Nyomda. 41. p. 6Például a Kártyavárba ilymódon: „...Partos régi, gyermekkorában olvasott kalandos történet furcsa illusztrációjára gondolt, mikor Tom és Mary eltévedtek az őserdőben...” = Babits Mihály: A gólyakalifa. Kártyavár. Tímár Virgil fia. Elza pilóta. (Szerk.: Belia György.) Bp. 1982. Szépirodalmi. 223. p. 7Babits Mihály könyvtára a Baumgartan ház lebombázásakor, 1944 januárjában megsemmisült, rendszeréről Török sophie egyik írásában olvashatunk, címe: Szellemidézés.Újraközölve: Török Sophie Babitsról. (Szerk.: Téglás János.) Bp. 1983. Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola. 225-232. p. A szekszárdi könyvek azért maradhattak meg, visszakerültek a család tulajdonába, s szerencsésen muzeológusának segítségéért, hogy lehetővé tette a családi könyvek átnézését. sBrunett, Frances Hodgson: A kis lord. (Ford.: Kárpáti János.) Bp. 1889. Singer és Wolfner. lehetséges, hogy a későbbiekben Babits Mihály az erős áthallások miatt nem említette ezt a könyvet. Cedrik viselkedése anyjával mindenesetre frusztratív élmény lehetett vagy azzá válhatott számára. 10így írt erről az Új idők névtelen recenzense ugyanannak az olvasóközönségnek: „A bájos, okos, göndörhajú fiúcska, akiről ez a meleg szívvel és aranyos kedéllyel megírt történet szól, a legnemesebb emberi érzések, a tiszta jellem, szívjóság és igazságosság képviselője abban a tülekvésben, amelynek a vagyonszerzés és a hiúság a mozgató erői. Brünett egy gyereket választ regénye főhősévé, de azért ez a regény távolról sem gyerekregény, csak éppen a szerző a tökéletes jellmet egy gyerekben találja meg, aki becsületességével, aranyos szívével és romlatlan kedélyével mindenkit egyaránt meghódít. A történet, melynekszálai a kis lord körül szövődnek, eleven és lebilincselő és bár Brünett mosolyogva nézi az életet, nem húny szemet komoly, sőt szomorú oldalai előtt sem.” = Új idők, 1919. február 16. 133. p. II [Önéletrajz a agyermek- és ifjúkor éveiből.] = Babits Mihály: „Itt a halk és komoly beszéd ideje...” (Szerk.: Téglás János.) Bp. 1993. Pátria nyomda. 38-39. p. Ezekben a sorokban Babits Mihály Ujfalusy Imréről, mint nagybátyjáról számolt be, de láttuk, hogy a rokonság nem vér szerinti volt. 12Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei. (2. kiad.) Szegzárd, 1888. Ujfalusy Lajos. 13ABabits család levelezése. (S. a. rend.: Buda Attila.) Bp. 1996. Universitas. 154., 155. és 156. számú levelek. 14Kupa Árpád: A napszámosok. (1-2. köt.) Bp. 1895. Singer és Wolfner. 15[Önéletrajz a gyermek- és ifjúkor éveiből.] = Babits Mihály: „Itt a halk és komoly beszéd ideje...” (Szerk.: Téglás János.) Bp. 1993. Pátria nyomda. 36.p. 16Babits-Babits Mihályné Kelemen Aurórának. [Pécs, 1899. febr. 22.] Lelőhely: Babits Mihály Emlékház 71. 6. 12. 17Pestre. Töredék Kazinczy Ferenc pesti útleírásából. (Szerk.: Rexa Dezső.) Bp. 1929. Bp. Székesfőváros. A kiadvány illusztrációkban gazdag, várostörténeti magyarázatokkal ellátott, igényes emlékkötet.
