Új Dunatáj, 1997 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 4. szám - KRITIKA - Szilágyi Zsófia: Nagybetű, élet, irodalom

szeme közt szokatlanul erős redő. A hangja mély, férfias, meleg, nagyon szuggesztív.” - így mutatja be Illyés Gyuláné a megismert férfit, megeleve­nítve az egyik közismert József Attila-kép vonásait. Az ifjú pszichológus­gyakornoknak a Úbaráti társaság „szállította” az alanyt, hogy megcsinál­tathassa vele a kor divatos pszichológiai vizsgálatát, a Rorscach-tesztet. A teszt félbemaradt, mert a költő túlságosan jó alanynak bizonyult, a külön­böző foltokról túl sok választ adott, s mint a pszichológus írja „rengeteg originális, sőt bizarr feleletet.” A történet négy nap múlva folytatódik, amikor a költő felolvassa szerelmes verseit, az egyikben teljes néven ne­vezve az imádott nőt. Az emlékek - és nyilvánvalóan már az irodalmi köz­tudat ismereteinek - tükrében így láttatja Komutza Flóra második találko­zásukat. „Egy óra hosszat voltuk akkor csak együtt József Attilával - én utána még baráti társaságba mentem. De ez alatt az óra alatt megrendülve láttam, milyen viharszerű érzés fejlődött ki máris benne. Illetve nem ak­kor fejlődött ki. Életéről jóformán addig alig tudtam még valami, de arra gondoltam, egész élete készíthetett elő benne - nyilvánvalóan már az apja eltűnése, főleg anyja halála óta - egy anyapótló, megbízható, végtelen sze­retet utáni sóvárgást. Menedéket keresett.” Lehetséges persze, hogy az el­hárítás, a költő halála óta annyiszor - és méltatlanul - felhánytorgatott cserbenhagyás vádja motiválja a szerelem ilyen értelmezését, hogy az anya iránti pszichotikus vonzódás ölt testet a szerelmi vágyakozásban. A Flóra­versekben ugyanis alig találunk utalást az anyára, míg a korábbi nőkapcso­lat, a Gyömrői-szerelem verseiben ez valóban alapvető motívum. Gyömrői Edit, a költő analitikusa a magyar irodalmi nőalakok, mú­zsák között sajátos helyet foglal el. Az átkozódó versek, a nőiességet, tisz­taságot alapjaiban megkérdőjelező vádak tették őt halhatatlanná. AJózsef Attila betegségét elemző tanulmányok persze jobbára megegyeznek ab­ban, hogy a pszichoanalízisből ismert jelenség, az indulatátvitel munkál ezekben a különös versekben, s a híres-hírhedt Szabad ötletek-ben. Kétség­kívül, az utolsó kötet, a Nagyonfáj( 1936) verseit ez a szerelem uralja, a köl­tő által adott értelmezés jelöli ki a kapcsolat határait: 5

Next

/
Thumbnails
Contents