Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 3. szám - Tóthné Litovkina Anna - Nagy Janka Teodóra: Aki keres,az talál?

58

Új Dunatáj 1996. szeptember

„SZÖRNYEN JÓKÉPŰ mágnesesen vonzó, zavarbaejtően szerény - 28/186 - diploma nélküli barna, nikotinmentes, antialkoholista, állatbarát vagyok. Hasonló jellemzőkkel rendelkező vidám feleséget keresek. »írj, ha mersz ...«”.

A hirdető férfiak csak akkor írják le testalkatukat, ha „magasak” (5), „sportosak” vagy „sportos aikatúak” (7). Egyetlen férfi említ külseje tekintetében nem túl vonzó jelzőt („elfogadható megjelenésű”). Jóval ritkábban, mint a nők, de szólnak szemük „kék” (3), illetve hajuk színéről „barna” (4), „deresedő” (2), „fekete”, „szőke”.

A hirdetésekben az értékként télelezett belső tulajdonságok szélés skálájával találkozhatunk. A hirdetést feladó férfiak 42,4%-a (42) és nők 40.6% (28) nagyrésze utal rá. A férfiak „vidámnak”, „vidám természetűnek” vagy „életvidámnak” (5), „igényesnek” (5) „megértőnek” (3), „gyöngédnek” (3) mondják magukat, de önjellemzések során legalább kétszer megjelenik a „romantikus”, „megbízható”, „mélyérzésű”, „érzékeny”, „humoros”, „komoly”, „szolid” jelző is. A nők esetében is a „vidám”, „vidám természetű”, „életvidám” (5), „házias” (5), „kedves” (4), „igényes”

(3) , „humort kedvelő” (2), „egyszerű” (2) tulajdonságok fordulnak elő legtöbbször. Mindkét nemnél fontos tehát az (igen különböző módon értelmezett) igényesség, a pozitív beállítottság, a humorérzék. Ezentúl a férfiaknál a gyöngédség, a megértés, a nők esetében pedig a háziasság, a kedvesség lesz külön kívánalom.

Az intellektuális értekek csoportját a műveltségre utaló jelzők (pl. „intelligens”, „értelmiségi”) vagy a kulturális termékek kedvelését előre vetítő főnevek (pl. „könyv”, „színház”, „zene”) alkotják. Mivel elég kevesen tüntetik fel hobbijukat, ezt akkor is e csoportba soroljuk, ha nem kifejezetten kulturális termékkel vannak kapcsolatban (pl. „horgászat”). A hirdetésekben 18 férfi (18,2%) és 16 nő (23,2%) említi ezen értékeket, tulajdonságokat.

A hirdető férfiak által a műveltségre utaló leggyakoribb jelző az „intelligens”

(4) , „értelmiségi” (2), „kulturált” (2). Meglepő, hogy a nők mennyire kedvelik az „értelmiségi” (9) és az „intelligens” (4) kifejezést.

Bizonyos kulturális termékek szeretetéről, illetve hobbijáról csak 8 férfi és 3 nő hirdetésében esik szó. A férfiak körében legnépszerűbb a „sport” (5), a „természet” (2), a „kirándulás”, a „horgászat”, a „könyv” és a „színház”. A nők a „táncot” (3), a „zenét” (2) és a „túrát” (2) szeretik. Csak egy hirdető említette idegen nyelvtudását, ám többen, különösen férfiak, jeligéként angol szavakat vagy kifejezéseket használnak („Black and White”, „Fair Play”, „The walls fall down”, „That’s all jazz”).

A külső, belső és intellektuális értékek mellett fontos szerepet játszanak az anyagi értékek. Amint az várható volt, a hirdető férfiak sokkal nagyobb arányban tüntetik fel anyagi értékeiket, mint a nők (férfiak 62,6% (62), nők 31,9% (22)). Az anyagi értékek három csoportját különíthetjük el: 1. foglalkozás, 2. anyagi helyzet, 3. lakáskörülmények (státuszszimbólumok). A foglalkozásból származó értékek néha az intellektuális értékekben oldódnak fel („zongorista”, „hegedűművésznő”),