Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Meditatív beszélgetés Mészöly Miklóssal

14

Ú; Dunatáj 1996. április

vannak témák, alkalmak, amikor jelenségeket, gesztusokat és szituációkat látok s ezék interpretációját sajtóban, médiában, parlamentben. Fölberzenkedik bennem, hogy ordítani kéne vagy valami olyan szót mondani, amiről azt gondolom, hogy megoldás vagy igaz. S akkor lecsitítom magam, hogy ne próbáld a világot megváltani olyan helyen, amely nem igazán az asztalod, és akkor mindig nagyobb nyugalommal ülök le a kis komputerem elé. Hála Istennek, a közéleti kihívásoknak jobban ellen tudok állni, hisz más időmatematika szerint él az ember az én koromban, nincs nekem oly sok felesleges időm, és talán fontossági sorrenben azzal kéne többet foglalkoznom, amit az életemmel vállaltam. Hála Istennek, most fejeztem be ezt a regényt, amit könyvnapra írtam, és már benne ülök egy következőben, tehát jobban, erőteljesebben tértem vissza az Íróasztalhoz. Persze itt, hátul a nyúltagyamban azért gondolok arra is, ami körülöttem történik, mert annyira nem tudok semleges, érzéketlen lenni, hogy ne foglalkoztasson a környezetem lelki, értelmi és szellemi problémája. Hisz ezért maradt az ember itthon - okkal megtehette volna, hogy elmegy -, s ha már így döntöttem, akkor becsülettel végig kell játszani a játszmát.

Fotó: Móser Zoltán