Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 2. szám - Fodor András: Tolna, Baranya, Szeged...

66 Új Dunatáj 1996. június óta), nyolc évig állt velem a sorvégén a három-négy legalacsonyabb közt, mindig nagyon jó humorú, szeretnivaló fiú volt. Özvegy anyja, nagynénje, két bátyja is na­gyon kedvesen, szinte rokonként bánt velem. Egyetlen városi polgárcsalád, ahová igazán bejáratos voltam. János önképzőkörömnek is aktív tagja lett. Közös ered­ményeinkről büszkén levelezett is velem s amit sose feledhetek, jónéhány számtan leckémet segített megoldani. Márcsak ezért is jöttem készségesen a közben Ybl-dí­­jassá lett építészt dicsérni. Fél órával a kezdés előtt már telt ház van. Tüskést, Bertók Lacit sikerül elkap­nom. Tibor szerette volna, ha az erdélyi író Szilágyi Istvánt Pécsre csábítom. Teg­nap beszéltem vele, Pesten van, de gyógykezelésen, így csak hozzám jövetelét ígér­te meg. Laci ellágyultan köszöni levelemet, mely pontosan a 40. születésnapjára ér­kezett. Megállapodunk, hogy az ünneplés után mindkettőjüket meglátogatom, de János a szállásadó jogát magának tartja fenn. A bemutatott irodalmi művek nem hatástalanok, jól készítik elő felolvasáso­mat, melyben azt is kimondom: „a pécsi építész útja a somogyi diák szellemi pró­bálkozásainak bővített, javított, semmiképpen se méltatlan folytatása. Régi szem­­fülességéhez morális komolyság, racionális tisztánlátás, nyilvánvaló tehetség tár­sult, amikor fényképezőgépével a csillagtól elvált fényes ragyogást igyekszik híven megörökíteni. A dolgokat humoros fonákjára fordító, játékra, csínyre mindig kap­ható egykori diák az árvízi helyreállítások s más társadalmi munkák vállalásában érett jövőnkért is felelős férfivá. Publikációinak gazdagsága mindig arról tanúsko­dik, hogy közös eszközünk a toll iránt sem vált hűtlenné.” Itt van a város kulturális gazdája, Takács Gyula, Bihari Ottó akadémikus. Per­­nics. (Tillai, Csete György azonban hiányzik.) A fogadáson a konyaktól ugrós ked­vem kerekedik. Örülök, hogy osztálytársamnak annyi balszerencse után sikere van ma itt, hogy általa a somogyiak lám, ismét rászolgáltak az elismerésre. Takács el­nökhelyettes megjegyzi, az én utam Pécsre Tibor szívének kapuján át vezet - de eb­ben a megjegyzésben már nincs szemrehányás. Bertók, meglepetésemre most tud először személyesen beszélni a baranyai művelődés első számú felelősével. Mondja is friss panaszát, hogy a könyvtárban vissza akarják vonni szabadnapját. Meglépek Bertókkal hozzájuk, a Munkácsy utcába. Vidámságunkat Erzsi is át­veszi, vései pálinkával és igen finom szendvicsekkel kínál bennünket. A baráti egy­­másratalálás euforisztikus közegében még pesti pletykákkal is csitítani igyekszem Laci elégedetlenségét. XII. 24. Szerda. Őcsény Azon mesterkedem, hogy karácsonyfagyújtás előtt még láthassam a TV Regö­sök műsorát. Bihari Sanyi beszélt róla kedvcsinálóan. Dozmatra ment el Nagy Laci

Next

/
Thumbnails
Contents