Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Bakonyi István: Bereményi Benő András: Köldökzsinór

képes. Az írói kommentár pedig biztosítja, hogy az olvasó ne tévessze szem előd a célt. Közben elénk tárul a múlt; az ifjúikor aisz­­szociációs ^szervezésű rajza, amelyet már az útkeresés jellemez, a majdani beérkozett­­ségért való kezdeti erőfeszítés. Az egyes fe­jezetek önálló művekként is megállják a helyüket anélkül, bogy a könyv novella­füzérré válna. Az imént jelzett minőségek adják az összetartó közeget. Az apró ele­mekből nemcsak a regény, hanem a korkép is összeáll: az ötvenes, 'hatvanas, hetvenes évek folyton változó világa. Nem marad ki 1956 őszének zaklatott, feszült rajza sem: a kamaszodó, eszmélni kezdő fiú szemszögéből. Itt különösen érzékletesek, jól funkcionálnak Be reményi jellegzetesen hosszú mondatai. A szerkezeti arányokat tekintve nem csu­pán a főhős cselekvési lehetőségeit föltáró részletek a figyelemre méltóak. Meglehe­tősen terjengős elbeszélő fejezeteket talá­lunk a legkülönbözőbb életjelenségekről: szerelmekről, költözésről, házibulikról, disznóölésről, stb. S mint az 56-os résznél, ezekben is a főhős szemszögéből láttatja a tényeket Be reményi. Ez annál inkább is könnyű, .mert egyes szám első szérnélyű az előadás. Ezeken a pontokon Is érezzük kötődésiét a kortárs próza számos művelő­jének törekvéseihez. Dilemma számára a nyelvi lehetőségek bővítése, mely a ki­mondhatatlan kimondására irányul a nem­­lírai közlésformákban is. A Köldökzsinór írója ugyanakkor nem lépi át a műnemi­­műíaji határokat, s epikánk múltjának eredményeit sem tagadja meg. „Melyik lehet elviselhetetlenebb, nyájas olvasó, a zártság vagy a kiszolgáltatottság állapota?’’ - hangzik egy kérdés akkor, amikor megkezdődik a házasság bomlásá­nak folyamata. így lesz majd teljes a cső­dökkel terhelt sorsú értlemiségi férfi jeil­­lemrajza. Az egyéni sorsot Bercményi ki­váló érzékkel tágítja általánossá: „Asszony, a sötétben a konyhaszéken ülve sír, a konyhakő hideg, férfi, senkit fel nem éb­resztve ágyából kilép, az ablakkeretnek tá­masztja fél kezét, és az utcai lámpa fény­korén mereng, agglegény vagy -leány ágyán nyitott szemmel fordul, hosszú lesz hajna­lig az éj, hosszú.” E lírai sorok tovább mé’yítik író és olvasó viszonyát; hiszen mind annyiunknak voltak vagy lehetnek ilyen pillanataink, szorongásaink. A 'kike­rül' eteden boldogtalanság természetrajza - mondhatjuk a regény legsúlyosabb rész­leteiről. Mindez a magánélet szférájában tárul elénk, a korábbi külvilági-társadalmi összefüggések egyre inkább hiányoznak. A bellső folyamatok ábrázolása viszont telje­sebb lesz, akárcsak a férfi—nő kapcsolat tragikusan szép képe. A Köldökzsinór főhőse szigorú önmagá­hoz: „csődtömegnek” látja addigi életét. Az újrakezdéshez azonban - éppen a föl­ismerés következtében - van ereje. Bére­mén yi Benő András egy kétségkívül létező emberi állapotot 'és tartást állított regénye középpontjába. Műve jelentős eredmény, és reményt ad egy kiteljesedni tudó írói pálya folytatására. (Szépirodalmi) BAKONYI ISTVÁN 79

Next

/
Thumbnails
Contents