Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám - Bakonyi István: Bereményi Benő András: Köldökzsinór
képes. Az írói kommentár pedig biztosítja, hogy az olvasó ne tévessze szem előd a célt. Közben elénk tárul a múlt; az ifjúikor aiszszociációs ^szervezésű rajza, amelyet már az útkeresés jellemez, a majdani beérkozettségért való kezdeti erőfeszítés. Az egyes fejezetek önálló művekként is megállják a helyüket anélkül, bogy a könyv novellafüzérré válna. Az imént jelzett minőségek adják az összetartó közeget. Az apró elemekből nemcsak a regény, hanem a korkép is összeáll: az ötvenes, 'hatvanas, hetvenes évek folyton változó világa. Nem marad ki 1956 őszének zaklatott, feszült rajza sem: a kamaszodó, eszmélni kezdő fiú szemszögéből. Itt különösen érzékletesek, jól funkcionálnak Be reményi jellegzetesen hosszú mondatai. A szerkezeti arányokat tekintve nem csupán a főhős cselekvési lehetőségeit föltáró részletek a figyelemre méltóak. Meglehetősen terjengős elbeszélő fejezeteket találunk a legkülönbözőbb életjelenségekről: szerelmekről, költözésről, házibulikról, disznóölésről, stb. S mint az 56-os résznél, ezekben is a főhős szemszögéből láttatja a tényeket Be reményi. Ez annál inkább is könnyű, .mert egyes szám első szérnélyű az előadás. Ezeken a pontokon Is érezzük kötődésiét a kortárs próza számos művelőjének törekvéseihez. Dilemma számára a nyelvi lehetőségek bővítése, mely a kimondhatatlan kimondására irányul a nemlírai közlésformákban is. A Köldökzsinór írója ugyanakkor nem lépi át a műnemiműíaji határokat, s epikánk múltjának eredményeit sem tagadja meg. „Melyik lehet elviselhetetlenebb, nyájas olvasó, a zártság vagy a kiszolgáltatottság állapota?’’ - hangzik egy kérdés akkor, amikor megkezdődik a házasság bomlásának folyamata. így lesz majd teljes a csődökkel terhelt sorsú értlemiségi férfi jeillemrajza. Az egyéni sorsot Bercményi kiváló érzékkel tágítja általánossá: „Asszony, a sötétben a konyhaszéken ülve sír, a konyhakő hideg, férfi, senkit fel nem ébresztve ágyából kilép, az ablakkeretnek támasztja fél kezét, és az utcai lámpa fénykorén mereng, agglegény vagy -leány ágyán nyitott szemmel fordul, hosszú lesz hajnalig az éj, hosszú.” E lírai sorok tovább mé’yítik író és olvasó viszonyát; hiszen mind annyiunknak voltak vagy lehetnek ilyen pillanataink, szorongásaink. A 'kikerül' eteden boldogtalanság természetrajza - mondhatjuk a regény legsúlyosabb részleteiről. Mindez a magánélet szférájában tárul elénk, a korábbi külvilági-társadalmi összefüggések egyre inkább hiányoznak. A bellső folyamatok ábrázolása viszont teljesebb lesz, akárcsak a férfi—nő kapcsolat tragikusan szép képe. A Köldökzsinór főhőse szigorú önmagához: „csődtömegnek” látja addigi életét. Az újrakezdéshez azonban - éppen a fölismerés következtében - van ereje. Béremén yi Benő András egy kétségkívül létező emberi állapotot 'és tartást állított regénye középpontjába. Műve jelentős eredmény, és reményt ad egy kiteljesedni tudó írói pálya folytatására. (Szépirodalmi) BAKONYI ISTVÁN 79
