Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Gaál Attila - Kőhegyi Mihály: Tolna megye földrajzi nevei régészszemmel

tom hiányaira, de aki a legnagyobb sajnálatomra annak megjelenését már nem érhette meg.” Bár ezek a sorok az első kötetben találhatók, kétségtelen, hogy a kézirat még jó ideig nem volt a hagyatékban hozzáférhető, s így Csánki azt a későbbiekben sara használta. Alátámasztja mindezt az, hogy több esetben bizonytalankodik olyan helységeknél, amelyeknél a Helynévtár segítségével biztonsággal határozhatjuk meg az egykori település helyét. Vegyük például Kesztölc esetét. (Nem tévesztendő össze a Komárom megyei, máig élő, azonos nevű községgel). Csánki Dezső csak annyit tud róla, hogy egy „völgy neve Alsónána határában", s ennek köyotkeztében ide helyezi az egykori település helyét. Módszere nem kifogásolható és helyhezkötése is elfogadható. Csakhogy Alsónána határa nem kicsi s ráadásul igen keskeny, szokatlanul hosszúra elnyúlt. Éppen ezért 7 szomszédos községgel (Bátaszék, Mórágy, Szálka, Szekszárd, Decs, Várdomb, Alsónyék) érintkezik. A mellékelt térképen ez jól szemlélhető. Pesty Frigyes adatközlői ezeket jegyezték le: „Kesztőczi földek, hol a dűlők a következők, iső Kesztőcz völgyi dűlő.

zik Kesztőcz völgy Bazsóoldal, Bazsó nevű Szőllőhegyre dülésérül nevezve el. yk Kesztőczhegy Nánai határra dűlő a szomszédos Alsónánai község szántó földjeire ütközésérül véve nevét.

4‘k Kesztőcz hegyi dűlő zik dűlő. yk Kesztőcz hegy yk dűlő.

6>k Kesztőczhegy 4‘k dűlő. jik Kesztőczhegy yk dűlő.

8‘k Kesztőczhegy Szeles Nánai határra dűlő. gik Kesztőczi hegy oldalon dűlő.

ioik Kesztőczhegy Bazsó oldali dűlő a szomszédos Bazsói szőlőktől így nevezve.

Az ingodzó, maiitól eltérő helyesírás ne zavarjon bennünket. A 8-ik dűlő valószínűleg nem szeles, hanem; széles volt, csak a vessző maradt le, vagy a tinta halványodott el. Mindezt azonban nem Alsónánánál, hanem Alsónyéknél közük Pestyvel a község elöljárói. Ennek segítségével a nánai határ pem kis területe leszűkíthető a két község (Alsónána, Alsónyék) közös érintkezési területére, vagyis egy adott szakaszra. Ez a határ alig tizedét jelenti. A Tolna megye földrajzi nevei című kötetben két ízben találkozunk Kesztőc nevével. Alsónána 110. adatából megtudjuk, hogy a kérdéses hely egy domb, melyen erdő, szántó és legelő váltakozik. „A várdombi és az alsónyéki határ azonos nevű részével szomszédos.” Várdomb 77. helyneve dombosnak jelzi a területet, ahol szántóföldi és szőlőművelés folyik. A három forrás már egyértelműen kijelöli az egykori Kesztölc nevű falu helyét: Alsónána területén van a hajdani falu központja, nyilván a legmagasabb dombon állott a templom is. Maga a falu átnyúlóit a mai Várdomb területére, ahol a lankásabb („dombos”, de már nem domb) lejtőkön folytatódott. Az elpusztult község határát pedig a szomszédos községek élték tovább (Alsónána, Várdomb, Alsónyék). Talán a lakosság is ide menekült, ha átvészelte a zivataros időket.

Nézzünk meg egy másik példát. Az elpusztult Genes faluról ezt írja Gsánki: „Tolna, Zomba és Kölesd közti vidéken kereshetjük.” Keresni ugyan kereshetjük, de megtalálni aligha fogjuk ezen az elképesztően nagy, több tízezer holdat

64