Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 4. szám - Zsirai László: Vasadi Péter: Nem kő, se csillag
hoznak. De megtalálható minden sorban a „kétszer kenő józansága” - ott is, ahol talán szívesen vennénk némi patetikusságot, ott is, ahol örülhetnénk egy kis romantikának is, de nem! Bódi Tóth Elemér konok költő. Nem lép olyan mezőkre, amelyeket nem szeret. Ragaszkodik saját világához, ahhoz, amelyet maga magából teremt nekünk és helyettünk (Rokonai a völgyi rigók, Emitt keletkezik, Vasszilvágy álma, A cédrus és én, Krímben). És így van világaival is. A Krím, Bajorország, München, Bécs, London, Buda és a vasi föld olyan mesét mond, amely nekünk is szól. „És Hofmannsthal mondja Bécs ben, ismét hallom,/ hogy gyermekek nőnekfel mély szemekkel,/de hogy mire növekednek, nem fogom fel!én sem, tudja isten, hogy mi már a gondom. ” (Valaki rétest nyújt, én pedig Hofmannsthalra gondolva verset írok.) * Ezek után nézzük a közösségi oldalt, amelyet mostanában minden alkalmat megragadva vitatnak, mintha tartalmukat tekintve eleve romboló hatású verseken kívül lehetne más vers is, mint közösségi. Vagy közéleti, egyremegy. Majakovszkij szerint (ő már csak elég közéleti volt), a vers „igényt elégít ki... ”. Az igény a közösség részéről keletkezik szerencsésebb esetben, már tudniillik, ha egyáltalán keletkezik valamilyen közösségi, közéleti igény, és nem az az érzés uralkodik el, hogy nagyon jól ellehetünk versek nélkül is. A költő ugyanis nem lehet más, mint optimista és közösségi ember, aki verset ír másoknak. Megragadja mindazt, ami az emberben létezik. Ezzel elvégezte dolgát. Elmond valami fontosat arról, miként élek, miként tükröződöm kétszeresen is egy sirály üveges szemében. A mesék kapuja? Talán nincsenek is mesék. Csak hegycsúcsok vannak velünk és nélkülünk, csak szelek járnak és törnek üveget, csak egykorvolt szép világok kövesednek bennünk - és valamilyen világok vannak itt körülöttünk, de hogy a kettő között mégis mi az összefüggés, azt mondja meg helyettünk valaki, aki tudja. (Palócföld Könyvek, Salgótarján, 1983.) T. PATAKI LÁSZLÓ 75
