Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 4. szám - Böröndi Lajos: Nyéki Vörös Mátyás és a barokk irodalom kezdetei

játossága. De új elvek a reneszánszhoz képest nem merültek föl, a kor irodalmi tudata végsősoron az antik poétika.

Nagy szerepet kapnak a formai elemek, nem a tudatosan új létrehozása a cél. Az eseményes cselekmény mellett felkeltik az olvasók érdeklődését a váratlan csattanók. A barokkra jellemző metafora a concetto, amely egymástól messze eső fogalmak közt hoz létre váratlan kapcsolatot. A barokk műfajelmélet az eposzt és a tragédiát tartja a legelőkelőbb költői alkotásnak (5).

*

Nyéki Vörös Mátyás a barokkba hajló manierizmus képviselője, a magyarországi barokk irodalom kialakulása életművében nyomon követhető. A következőkben e fejlődés fokozatainak elkülönítésére teszünk kísérletet.

Életének több pontját homály fedi, állítólag Baranya megyében született 1570 táján. Szülei nevét nem ismerjük, de minden bizonnyal nem voltak nemesek. Tinódival mondva „nem nemesi, de tisztes állapotú” szülőktől származhatott - mivel rokonságának tagjait „dominus”, „domi«a” jelzővel emlegeti (6).

Nyékinek két féltestvére is született, apja korán meghalt, anyja újból férjhez ment. Baranya megyéhez kevés köti, életét jórészt a Dunántúl felső részében élte le. A család egy időben Komárom megyében bukkan föl, de a török hadjáratok elől Magyarország déli vidékeiről sokan menekülnek erre, hogy biztonságba helyezzék magukat. Győr, Komárom és Nagyszombat valóságos menedéke volt abban az időben a tűzhelyüktől megfosztott szerencsétleneknek.

Nyéki papi pályára lép. Znióváralján a jezsuiták kollégiumában és a nagyszombati papneveldében tanul. Ifjúkoráról, a választás indítékáról nem sokat tudunk, de mint fiatal pap korán felkeltette feljebbvalóinak érdeklődését, és a magyar királyi kancelláriába kerül. Ez a korban természetes lépcsőnek számított a feljebbjutáshoz. Ekkor Pethe Márton győri püspök volt a kancellár. Hogy Nyéki tollforgató hajlama is közrejátszott volna az állás elnyerésében, mint azt Kőmíves állítja, (7) nem hisszük, hisz első zsoltárfordításai 1606-ban készültek, s már 1611-ben győri kanonok (8). S állítólag hosszú ideig dolgozott a kancellárián. (Kőmíves szerint 1588-ban a bécsi egyetem bursájában szereplő Michael Vörös Comaromiensis azonos lehet Nyékivel. Anyja ekkor ugyanis Komáromban él, innét adódhat az elnevezés. De a papneveldébe csak a feltételezett bécsi tanulmány után léphetett be.) 1602-ben már hivatal várományosa, hisz „Maioris Cancellariae Hungáriáé Locarius ”-nak írja magát, s a Locarius a német birodalomban és az osztrák tartományokban elterjedt szó a várományosra.

A kanonoki kinevezésig irodalmi működésére nincs adat, kivéve a már említett bűnbánati zsoltárokat. A kanonok anyagi helyzete az alsó papságéhoz hasonlított, de az egyházi stallumon kívül más javadalmazásban is részesült. Ilyen volt Nyéki esetében a soproni keresztesek javadalma, melyet 1615-ben nyert el.

1613-ban mosoni főesperes (ez az alsó papság „ellenőrzését” jelenti), s megfordul Rómában is. „Rezemis vagion írott képen, az oeregbiket adgiak az Barathoknak, az másik kyt Romabul hoztam, légién hughom aszonije, beöcsületben tartva”- írja végrendeletében.

Egyik fő munkáját a Dialógust 1920-ban írja. Ez válságos időszak, hisz 1619-ben Bethlen seregei Ebersdorfig nyomultak, üldözve a jezsuitákat.

Egy időben göcsi plébános. Elég nehéz kideríteni, hogy miként került oda, talán a nagyszombati zsinat hatására. Ez fölszólítja a püspököket, hogy a plébánosok „tudatlansága”és kis száma miatt káplánjaik tagjaival töltsék be az üresen álló plébániákat.

Egy adat vagyonosodására: „1617-ben Győrnek házlajstromában szerepel mint Szent Lászlóközi háztulajdonos." (9)

1629-ben jelenik meg másik nagy munkája, a Tintinnabulum. Önként lemond a soproni javadalomról, ezt a király 1636. október 28-án jóvá is hagyja, de hamarosan elnyeri a pápóczi prépostságot. Páliban saját költségén (a prépostsághoz tartozó község ez) emel templomot. 1641-22