Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 3. szám - Tüskés Tibor: Svájci képek
A lakóház körül helyezkednek el a mezőgazdasági épületek. A szérűben gépek állnak. A megszáradt, traktorral behordott szénát ventillátor szippantja föl a padlásra. A takarmány egy részét hullámpala elemekből összerakott két silóban tárolják. Az istállóba is benéztem. Éppen a teheneket fejték. A három! férfi és a fiatalasszony dolgozott az állatok körül. A hajlott hátú fiatalember a tehenek tőgyét mosta le tiszta vízzel, az apa és fia, valamint az asszony a tehenek körül forgolódott. A fejőst sűrített levegővel működő fejőgéppel végezték. - Már huszonöt éve így van - mondta Victor R. - A férfiak egy ügyes kis alkalmatosságot hordtak a fenekükön, A tányér alakú széknek egyetlen lába volt, szíjjal csatolták a derekukra, ha a tehén mellé léptek, erre ültek, ha fölálltak, nem kellett kézzel hozzányúlni, az ülepükön, mint egy ördögfarok, velük ringott. Amíg a férfiakkal a gazdaságban szemlélődtünk, a ház asszonya elkészítette az uzsonnát. Malomkerék nagyságú házi sajt, kenyér, szalámi és könnyű bor került az asztalra. A keszthelyi gróf bizonyára gyerekes vállalkozásnak tartotta Csokonai ötletét. Mi azt mondjuk: nem is volt olyan rossz gondolat a költő terve. Jól tudjuk, nemcsak a 18. század végén volt óriási különbség a hazai és a svájci agrártudomány közt: az van ma is. Nálunk a tanyákat egy időben halálra ítélték, erőszakosan szétverték, elmaradottságukat mesterségesen konzerválták, sőt elmélyítették. Rendelet született például, amely megakadályozta, hogy a tanyai lakosság saját pénzéből, áldozatvállalásából fölújítsa, modernizálja lakóházait, gazdasági épületeit. Holott nálunk ma is tanyán, külterületen és úgynevezett egyéb lakott helyen él a lakosság csaknem tíz százaléka, majdnem egymillió ember. A ház fölött nagyfeszültségű vezetékben halad az áram, bent a szobában pipiccsel világítanak. Svájcba kellett eljönni, hogy lássam: tanyán is lehet élni. Persze a különbségeket is ismerem. A fejlett tőkés mezőgazdaságnak általában a családi munkaszervezet az alapja. A néhány alkalmazott, bérmunkás is ebbe illeszkedik. Nálunk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság formái, a falusi termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok alakultak ki. Azt is tudom, hogy a gabona-, a kukorica-, a cukorrépatermesztés gépesítése - amire a mi talajviszonyaink alkalmasak - csak nagyüzemi rendszerben valósítható meg előnyösen. De Svájcban azt láttam, hogy a -tanya is modernizálható, a mezőgazdaság korszerűsítése a kisárutermelő, kisüzemi keretek között is lehetséges. Sőt az állattenyésztésben mintha éppen ez az út volna a kifizetődőbb. A svájci tanyáktól és parasztgazdaságoktól a nagyobb infrastruktúrát, a magasabb gépi fölszereltséget, az igényesebb életminőséget mindenképpen meg kellene tanulni. Fönt a lakásban, a családi asztal körül francia nyelven folyt a társalgás. A bonyolultabb gazdasági kifejezésieket barátom tolmácsolta. Amikor elbúcsúztunk, a ház gránátos -termetű asszonya fölállt a székről, és kezét nyújtotta:- Remélem, mire legközelebb találkozunk, már tökéletesen megtanul franciául. Ez a világ legszebb nyelve ... (Eszembe jutott lányom angliai beszámolója. Egy hónapig volt a szigetország vendége. Nem beszól rosszul angolul, mégis zavartan kért elnézést vendéglátóitól, -hogy csak töri a nyelvet. Levelezőtársának édesanyja, az angol -tornatanár-nő elmosolyodott: - Miért mentegeted magadat? Mi sem beszélünk magyarul, miért kellene -n-eked angolul tudni? - Így beszól egy született angol hölgy...) Svájcból Párizsba készültünk. A gránátos termetű T-hérése a francia nemzeti büszkeségből, a francia gloire-ból már Svájcban adott egy csipetnyi ízelítőt. 62
