Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 3. szám - Töttős Gábor: "Míg én a sok kerülőt még most is megfogyva taposom" - Petőfi orvosbarátjának hétköznapjai

„HATÓSÁGI PIUM DESIDERIUM” 1886 nyarán, az újságírói uborkaszezon kellős közepén (látott napvilágot „Tolna megye 1885. évi közegósziségi jelentése”, amelyből képet kaphatunk a korabeli megyei főorvos tevékenységi köréről, az elért eredményekről s a hiányosságokból. Az elem­zés összeállítója - noha joggal lehetne büszke arra, hogy a|z előző évhez képest majd öt százalékkal kevesebb a halálozás -, siet lehűteni a korán örvendőket. „Közegész­ségi viszonyok megyénkben . .. kedvezőbben mutatkoznának, ha ezen jelenséggel szemben azon adat nem állna, melyszerint kisded- és gyermekéletben az összes el­haltak felénél i^/o-kal több már az első 5 év közben elpusztul...” „...Az általá­nos halálozás kevesbedéséböl, daczára a számtalan hatósági megintésnek és bírságo­lásnak, sem lehet a gyermekélet gondozásának s becsértéke emelkedésének jeleire kö­vetkeztetni, és pedig annál kevésbé, mert minden - gyermek szaporaságot hátráltató - előítélet, a gyermekágynak idő előtti elhagyása, szoptatáskor terhes munkák alatti kimerülés, elsatnyulás, az orvosnak inkább a kényszer látszatából mint érdemleges fölkeresése, kedvezőtlen klimaticus befolyások korlátlan hatása...” még mindig ront­ják az életben maradás esélyeit. A végső ok megtalálása, akár 1874-ben, iltt sem várat sokáig magára: „A gyermekekre való felügyeletnek a törvény nemes intenciója sze­rinti kivitele mindaddig hatósági pium desiderium (jámbor ólhaj) marad, míg a nép gyermeke életének értékét becse szerint felfogni s méltányolni nem tudja; míg az or­­t oshoz könnyebb szerrel nem juthat, vagyonosságban és míveltségben előbbre nem halad, szóval míg anyagi s szellemi jobbléte be nem következik.” Természetesen ez csupán részterülete a főorvos figyelmének. Feladatai között szerepel - a gyógyítás mellett! - a köztisztaságra való felügyelet, a vendéglátó he­lyek, közópítkezések, ipád üzemek, bordélyházak és az állategészségügy ellenőrzése, az .egészségügy teljes személyi körének ügyintézése, az orvosok munkájának minősítése. S hoigy valami fogalmunk lehessen arról, miér-t tartotta. Perczel Mór ádáz küzdelem­nek a kor főorvosának életét, vessünk egy pillantást az egészségügyi személyzetre. A bábák kétharmadának csupán gyakorlati ismeretei vannak, ők az ún. cédulás bábák, a halottkémek öthatoda csupán betanított munkás, mindössze 19 szakértő. Ezenfelül 99 ápoló segíti a minden képesítettet ideértve is csak 57 m(egyebeli orvos gyógyítását. Átlagban 4114 főre jut egy orvos így, de a dombóvári járásban 5479 ez a szám. Minden hatezer lakost meghaladó község köteles volt orvost tartani, de egy 1877-es eset, amely Orvos választás címmel a Tolnamegyei Közlöny február 11-i számába került, mást is jelez: „Hogy a magyar nép zöme mennyire nem élte bele magát a doc­­tor-rendszerbe, mutatja azon körülmény, hogy megyénk egyik községe orvosnak meg akarta választani dr. Szigeth Gábor szegzárdi ügyvédet”. Ez még lehet a gúnyolódó rosszindulat humora is, azonban éppen az 1885-ös jelentésben olvashatjuk, az orvosi helyek „sajnos, hogy épen a legveszélyezettebb helyeken állnak betöltetlenül, daczára, hogy díjfölemelés (600 frt) történt. Tapasztalatilag vagyonos és népes központú körök állandó, míg ellenkezők csak vándor orvosok kísérletező helyét képezvén - czélszerüt­­len a díjazás egyenlősége”. (Tegyük hozzá, ez évek múltán sem változott, mert 1890- ben is 57 orvos: 45 tudor és 12 sebész működött Tolnában ...) Annak, aki munkájukat összefogta és irányította, még számos egyéb feladata is adódott. Kiterjedt magánpraxisa mellett háziorvosa volt a szélrózsa minden irányá­ban lakó megyei arisztokráciának, a gróf Viczay, Dőry, Perczel, Bartal, Vizsolyi, Zichy családoknak. 1872-től igazságügyi orvosszakértő, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagja, a megyei orvos- és gyógyszerészegylet elnökségi tagja, a szekszárdi polgári iskolaszék elnöke, a Tolnamegyei Régészeti és Történelmi Tár­sulat alapítója, az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli, a Magyar Orvosok 25

Next

/
Thumbnails
Contents