Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 3. szám - Krizsán László: A politikus Madách
Csepcsányiné, aki Szemere leány és Pesten az Egyetem utcában lakik, Madách Imre csesztvei, Nógrád megyei lakás, Hinkó János losonci és Ürményi Miksa tiszafüredi lakosok szervezik a felkelést. Ezek a személyek főszerepet visznek a népfelkelés előkészítésében.3^ A letartóztatott személyek úgy tudták, hogy Kossuth Lajosnak 200 000 főnyi francia sereg áll rendelkezésére, hogy bevonuljon Magyarországra, ezenkívül a belső, szervezett erő is igen tekintélyes, mintegy 64 000 emberre becsülhető.36 Ezen utóbbiak közé tartozott Madách Imije is. 1852. október 15-én a Budai császári és királyi Katonai és Polgári Kormányzóság Kempen von Fichtenstam rendőrminiszter bécsi hivatalának terjedelmes jelentést küldött a kormányellenes szervezkedés miatt letartóztatott személyekről és vallomásaikról. E jelentésben közük azt is, hogy Madách Imrét a pozsonyi hadbíróság már régebben letartóztatta.37 A hiányosan meglévő csendőrségi és hadbírósági okmányokból is egyértelműién kiderül, hogy a letartóztatást Madách ellen Rákóczy Jánossal való kapcsolata miatt foganatosították, míg a kormányellenes szervezkedésére utaló terhelő bizonyítékok már csak őrizetbe vétele után jutottak az osztrák hatóságok tudomására. Ezt a feltevést valószínűsíti az iratok és az események kronológiája. Madáohot 1852. augusztus 20-án tartóztatták le, a Habsburg-ellenes szervezkedésről viszont csak október közepétől jelennek meg iratok, Madáchot is terhelő adatokkal. A Madách ellen folytatott hadbírósági vizsgálat és peres eljárás egy újabb - eddig figyelmen kívül hagyott - adalékot szolgáltat a költő cselekményeinek rendkívüli morális megalapozottságához, bátorságához, megbízhatóságához és a vállalt feladatok iránti feltétlen felelősségérzetéhez. Azzal kapcsolatban kívánjuk ezt említeni, hogy a Habsburg-ellenes szervezkedés október elején letartóztatott egyes tagjának vallomása alapján a nyomozó hatóság már néhány -nap múlva több tucat embert figyelt, vagy letartóztatott. Néhány nap elégséges volt az ország csaknem egész területére kiterjedő szervezkedés szálainak összekötéséhez, amely szálak, mint Madách példája mutatja, még a börtönbe is elvezettek. Ugyanakkor Madách, noha nem napokat, hanem hosszú heteket töltött vizsgálati fogságban, egyétlen támpontot sem nyújtott a hatóságoknak. Senkit soha ki nem adott, az ügyről, melyet szolgált, soha semmiféle felvilágosítást nem nyújtott. Nem ismerjük ugyan a Madách-per vizsgálati anyagát, de bizonyos az, hogy -nem az előbb letartóztatott Madách vallomása alapján került sor Stark, Vörös, Szőke, Kapu és mások őrizetbe vételére, hanem fordítva: ezek vallomásából értesült a rendőrség Madách Imrének a kormányellenes szervezkedésben betöltött szerepéről, amely új, és a letartóztatás eredeti okánál sokkal keményebb megítélés alá eső vádponttal súlyosbította helyzetét. Mindazok a hivatalos iratok, amelyek 1852. október-november havában a szerveződő népfelkeléssel kapcsolatban keletkeztek, -szinte kivétel nélkül utalnak Madách Imrének e mozgalomban betöltött szerepére. Némelyek kiemelik, hogy a felkelés előkészítése Kossuth megbízásából történik,38 hogy Kossuth felhívást bocsátott ki gerillacsapatok szervezésére, és nagyobb katonai erővel maga is bevonulni készül az országba.39 A Habsburg-ellenes fegyveres felkelést előkészítő szervezkedés, amelyben „Madách Imre főszerepet játszott”40 -nem valami elszigetelt kis mozgalom volt. 1852 őszén a szervezetnek Pesten, Budán, Mezőberényben, Orosházán, Gyulán, Kőrösladányban, Tápióiszelén, Cegléden, Debrecenben, Gyula-fehérvárott, Magyarbr-ecsányban, Csesztvén (Madách birtoka), Losoncon, Tiszafüreden, Füzesgyarmaton, Bényén, Aradon, Nagysápon, Gyöngyösön, a Mátrában és Sümegen léteztek már felderített tagjai. További 19 helységben - közöttük a Madách-birtok közelében fekvő Nógrád megyei Szügy községben is - számos személyt tartottak megfigyelés alatt. 14
