Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Csányi László: Babits tizenöt nyelven
zattársitás. Egy magyarországi kombájn elkezdi június végén az aratást az árpával. Sorra 'kerül az összes kalászos, a borsó, a napraforgó, a tömegtakarmányok, és október végén, esetleg novemberben befejeződik az idény a kukoricával. Háztáji és (kisegítő gazdaságok. Olvasom, hogy Magyarországon 1980-ban 5 és félmillió ember vett részt e tevékenységben. Bulgáriában 400 ezer. A sertésállomány 56 százaléka van a háztájiban. Számoljunk! Egy sertésférőhely ma 20-25 ozer Ft beruházást jelent. Több mint 10 millió sertés van az országban. Ebből kb 6 millió a háztájiban. 120-140 milliárd Ft beruházás válna szükségessé, ha a nagyüzem át akarná ezt a mennyiséget venni. 696 milliárd Ft volt 1982-ben a nemzeti jövedelem.- Erősítjük a magántulajdont, a maszekot? - fakad ki budapesti ismerősöm. 1 Pt-ért jár a metrón. 4 Ft-ot az állam tesz hozzá.- Adják nekem is negyedáron a kerékpárt. Nekem az a közlekedési eszköz. - dohog az öreg parasztember. Éppen a háztájiba fuvarozza haza a híaótápos zsákot. A tsz-től kapja ingyen.- Dehogy ingyen! Levonják átvételkor az árát. - kapja fel a hangját.- A háztáji nem maszek, meg magántulajdon, hanem a szocialista nagyüzem integráns, része. Együtt feljődnek, egymást gyarapítva és nem egymással szemben. - kiselőadás a csehszlovák delegációnak. Ingatják a fejüket, de mintha elgondolkodnának.- Ezer szállal kapcsolódnak a szocialista téeszhez, állatni gazdasághoz - barátom folytatja a szemináriumot. A töredék munkaerő hasznosítása, a nagyapa, a nagymama, a gyesen levő anyuka, a nyulat nevelő gyerekek, másra nem használható eszközök, földterületek, seb. A japán bedolgozó módszer, csak nem az iparban, hanem a mezőgazdaságban. Olvasom, hogy az iparszerű termelési rendszerek váltak a magyar mezőgazdaság innovációs motorjaivá. Felkutatják, kipróbálják az újdonságokat és gyorsan terítik a partnergazdaságok között a hasznosítható eredményeket. Lerövidítik az innovációs láncokat, közelítik a kutatást és a termelést. Versenyre késztették a kutatóintézeteket, a nagy forgalmazó, szolgáltató szervezeteket, sőt a mezőgép-ipart is.- Sok a rendszer, vagy kevés? - kérdezi a rádióriporter, de máris válaszol saját maga: - Szerintem bizony sok. A riportalany egyetért. - Csökkenteni kéne a számukat. Említem egy téesz-elnöknek. Dohog.- Bízzák már végre ránk, hogy mennyi rendszert tartunk szükségesnek. Ne egy riporter akarja eldönteni helyettünk.- Addig örülj, amíg csak egy riporter. Mi lenne, ha másutt, mások...? — dünoyög mellette a főagronómus. KSZE A DUNÁNTÚLON Egyetemisták nézik a nagy térképet a folyosón. Egy-egy kis KSZE-jelvény jelöli a partnereket. 247 jelvény.- Nem mentek ki az Alföldre?- Nem tervezzük. A Dunántúlra koncentráljuk erőinket. A Duna-Tisza közön is vannak partnereink, a Dunához közelebb eső sávban. Az Északi-Középhegységbe és a Tiszántúlra egyáltalán nem akarunk eljutni. A meglevő területen kell emelni inkább a szolgáltatások színvonalát, hatékonyságát. Más rendszerek rszótszórtábbak A KITE főleg az Alföldön tevékenykedik, az IKR az egész országban, a BKR a déli megyékben. Egyes kisébb rendszerek egy-két megyében. Például a DINTER döntően Zala megyében.- A mi fellegvárunk Tolna megye, azután Fejér és Baranya. Dunántúli rendszer maradunk. 10 megyében tevékenykedünk, újabban, 1983-ban megjelentünk Zala megyében is. Ez a megye és Komárom volt eddig fehér folt a KSZE számára a Dunántúlon.- Persze, Komárom az IKR fellegvára.- Igen, bár ott is van egy stabil, régi partnerünk. Versenyeznek a rendszerek a partnerekért. A rendszer összes dolgozójának egzisztenciája a partnerek értékítéletétől függ.- Innovációs kényszer nehezedik ránk — mondja a KSZE igazgatója. Nem jellemző ma még a magyar gazdaságban. Innovációs kényszer. Talán ez a termelési rendszerek titka? GAZDAG LÁSZLÓ Babits tizenöt nyelven AZ ÁRION BABITS-KÖTETE Babits emlékét idézi az Árion új kötete, annak a költőnek aktualitását mutatva be, aki művét tekintve Rilke, Vailéry, Eliot, Thomas Mann méltó társa volt, s ,,a mindjobban fenyegetett európai szellem számára hatásában is az lehetett volna” - olvassuk a magyar, francia, angol és orosz nyelvű bevezetőben. Sokat emlegetett nyelvi elzártságunk magyarázza azt a „fájdalmas ismeretlenséget”, amiben Babitsnak is része volt, s a 100. évforduló adott alkalmat az Arionmak, hogy közelebb vigye az európai olvasóhoz a század egyik mesterét, akinek temetésén Illyés Gyula joggal beszélt a munkásságához fűződő „vigasztaló dicsőség70
