Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 2. szám - Csányi László: Babits tizenöt nyelven

zattársitás. Egy magyarországi kombájn el­kezdi június végén az aratást az árpával. Sor­ra 'kerül az összes kalászos, a borsó, a nap­raforgó, a tömegtakarmányok, és október vé­gén, esetleg novemberben befejeződik az idény a kukoricával. Háztáji és (kisegítő gazdaságok. Olvasom, hogy Magyarországon 1980-ban 5 és félmil­lió ember vett részt e tevékenységben. Bulgá­riában 400 ezer. A sertésállomány 56 százaléka van a ház­tájiban. Számoljunk! Egy sertésférőhely ma 20-25 ozer Ft beruházást jelent. Több mint 10 millió sertés van az országban. Ebből kb 6 millió a háztájiban. 120-140 milliárd Ft be­ruházás válna szükségessé, ha a nagyüzem át akarná ezt a mennyiséget venni. 696 milliárd Ft volt 1982-ben a nemzeti jövedelem.- Erősítjük a magántulajdont, a maszekot? - fakad ki budapesti ismerősöm. 1 Pt-ért jár a metrón. 4 Ft-ot az állam tesz hozzá.- Adják nekem is negyedáron a kerékpárt. Nekem az a közlekedési eszköz. - dohog az öreg parasztember. Éppen a háztájiba fuva­rozza haza a híaótápos zsákot. A tsz-től kapja ingyen.- Dehogy ingyen! Levonják átvételkor az árát. - kapja fel a hangját.- A háztáji nem maszek, meg magántulaj­don, hanem a szocialista nagyüzem integráns, része. Együtt feljődnek, egymást gyarapítva és nem egymással szemben. - kiselőadás a cseh­szlovák delegációnak. Ingatják a fejüket, de mintha elgondolkodnának.- Ezer szállal kapcsolódnak a szocialista téeszhez, állatni gazdasághoz - barátom foly­tatja a szemináriumot. A töredék munkaerő hasznosítása, a nagy­apa, a nagymama, a gyesen levő anyuka, a nyulat nevelő gyerekek, másra nem használ­ható eszközök, földterületek, seb. A japán be­dolgozó módszer, csak nem az iparban, hanem a mezőgazdaságban. Olvasom, hogy az iparszerű termelési rend­szerek váltak a magyar mezőgazdaság innová­ciós motorjaivá. Felkutatják, kipróbálják az újdonságokat és gyorsan terítik a partnergaz­daságok között a hasznosítható eredményeket. Lerövidítik az innovációs láncokat, közelítik a kutatást és a termelést. Versenyre késztet­ték a kutatóintézeteket, a nagy forgalmazó, szolgáltató szervezeteket, sőt a mezőgép-ipart is.- Sok a rendszer, vagy kevés? - kérdezi a rádióriporter, de máris válaszol saját ma­ga: - Szerintem bizony sok. A riportalany egyetért. - Csökkenteni kéne a számukat. Említem egy téesz-elnöknek. Dohog.- Bízzák már végre ránk, hogy mennyi rendszert tartunk szükségesnek. Ne egy ripor­ter akarja eldönteni helyettünk.- Addig örülj, amíg csak egy riporter. Mi lenne, ha másutt, mások...? — dünoyög mel­lette a főagronómus. KSZE A DUNÁNTÚLON Egyetemisták nézik a nagy térképet a fo­lyosón. Egy-egy kis KSZE-jelvény jelöli a partnereket. 247 jelvény.- Nem mentek ki az Alföldre?- Nem tervezzük. A Dunántúlra koncentrál­juk erőinket. A Duna-Tisza közön is van­nak partnereink, a Dunához közelebb eső sávban. Az Északi-Középhegységbe és a Ti­szántúlra egyáltalán nem akarunk eljutni. A meglevő területen kell emelni inkább a szol­gáltatások színvonalát, hatékonyságát. Más rendszerek rszótszórtábbak A KITE főleg az Alföldön tevékenykedik, az IKR az egész országban, a BKR a déli megyékben. Egyes kisébb rendszerek egy-két megyében. Például a DINTER döntően Zala megyében.- A mi fellegvárunk Tolna megye, azután Fejér és Baranya. Dunántúli rendszer mara­dunk. 10 megyében tevékenykedünk, újabban, 1983-ban megjelentünk Zala megyében is. Ez a megye és Komárom volt eddig fehér folt a KSZE számára a Dunántúlon.- Persze, Komárom az IKR fellegvára.- Igen, bár ott is van egy stabil, régi part­nerünk. Versenyeznek a rendszerek a partne­rekért. A rendszer összes dolgozójának eg­zisztenciája a partnerek értékítéletétől függ.- Innovációs kényszer nehezedik ránk — mondja a KSZE igazgatója. Nem jellemző ma még a magyar gazdaság­ban. Innovációs kényszer. Talán ez a terme­lési rendszerek titka? GAZDAG LÁSZLÓ Babits tizenöt nyelven AZ ÁRION BABITS-KÖTETE Babits emlékét idézi az Árion új kötete, annak a költőnek aktualitását mutatva be, aki művét tekintve Rilke, Vailéry, Eliot, Thomas Mann méltó társa volt, s ,,a mindjobban fe­nyegetett európai szellem számára hatásában is az lehetett volna” - olvassuk a magyar, fran­cia, angol és orosz nyelvű bevezetőben. Sokat emlegetett nyelvi elzártságunk magyarázza azt a „fájdalmas ismeretlenséget”, amiben Babits­nak is része volt, s a 100. évforduló adott alkalmat az Arionmak, hogy közelebb vigye az európai olvasóhoz a század egyik mesterét, akinek temetésén Illyés Gyula joggal beszélt a munkásságához fűződő „vigasztaló dicsőség­70

Next

/
Thumbnails
Contents