Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 2. szám - Gazdag László: A szekszárdi KSZE Növénytermesztési Rendszer

Érkezett már Csehszlovákiából delegáció, az­után ketten Laoszbód, Romániából viszont nem érdeklődtek. Az újvidéki és a zágrábi kutató­­intézetekkel intenzív munkakap csőlatban áll a KSZE. Tanulmányutak az USA-ban, Francia­­országban, Olaszországban, az NSZK-ban. Sok­szor az ilyen utak költségeit a meghívó fél fedezi. Például az amerikai Pioneere, vagy a nyugatnémet Claas oég. A Pioneere-rel jó a kapcsolat, a KSZE által integrált kukorica­­terület 80-85 százalékán Pioneere hibridek te­remnek. A Glaas a szervizszerelőket, kombájn­­szerelőket látja vendégül tanfolyamon, a part­nergazdaságok szakembereit zömmel. 1978-79-ben az intenzív kukoricatermelés technológiájának száraz éghajlati viszonyokra való alkalmazása történt Algériában. A ter­mésátlag megduplázódott a KSZE által művelt területeken. Az algériai fél gyakran késedel­mesen fizet. Különösebb haszon nincs az üz­leten. Időnként tárgyalások a folytatásról.- Kuikoricatermelósi Szocialista Együttmű­ködés? De hiszen ti nem csak kukoricával foglalkoztak. Mért nem változtattok nevet? Felcsillan a tekintetem. — Igen, ez a pontos nevünk. De a KSZE rövidítés, és az emb­léma már olyan jól bevált és külföldön is is­mert márkanév, 'hogy nem változtatunk rajta. Persze 1972-ben az alakuláskor csak kukori­cával kezdtünk. 1975-ben indult el az ágazat­társítás. Csak rövidítve használjuk már a ne­vet. KSZE és kész. AZ ELSŐ ÉVTIZED - ÚTKERESÉS A kezdet: 1972. január elsejével 12 gaz­daság 14 ezer hektáron megalapítja a KSZE Növénytermelési Rendszert. A mintát, mint a többi rendszernek is, Bábolna szolgáltatja. 1965-ben jön létre Bábolna vezetésével az iparszerű baromfihús- és tej termelési integrá­ció. Két év múlva ugyanez a sertéságazatban. Az új technológia rendkívül abrakigényes, az akkori 25-30 mázsás kukorica-átlagtermések kevésnek bizonyulnak. Vásárolni kell az abra­kot. 1960-as évek vége: kritikus heyzetben a kukoricaágazat. Nagy az élőmunkagiény, a be­takarítás gépesítése megoldatlan. Burgert Ró­bert keres és talál: a CPS-fte cönológia átvé­tele az USA-ból. Azonnal megkezdődik a ha­zai további el jesztő munka - ez új vonás, de legalábbis ritka az itthoni gyakorlatban. 1970-es évek eleje: egymás után alakulnak meg az iparszerű termelési rendszerek. Bá­bolna (IKR) mellett a KITE,, BKR, KSZE a legnagyobbak. Szabályszerű gründolási láz sö­pör végig a magyar agrárszférában. Az ille­tékesek csak kapkodják a fejüket. Mi legyen velük? Jó ez, vagy rossz? Kell ez, vagy nem? Nem kéne ezt kézben tartani? Viták. Hatá­roljuk le területileg! A nagy távolság lehetet­lenné teszi a hatékony kapcsolattartást, növeli az utazási költségeket, áttekinthetetlenné teszi az egészet. Ne határoljuk le, versenyezzenek csak egy­mással! Adjunk a rendszereknek hatósági, kö­zépirányító funkciót! Ne adjunk, legyenek szol­gáltatók, szervezzenek és ne irányítsanak! Kö­telező legyen a belépés, vagy ne? Mi lesz azokkal, amelyek kívül maradnak? Mi lesz a gyenge gazdaságokkal? Gyámolítsák őket a rendszerek? Ne gyámolítsák, de ne is zár­kózzanak el a belépésük elől! Specializáció, vagy ágazatosítás? Elmosódik a rendszerek profilja, ha több ágazattal is foglalkoznak. A drága géppark kihasználása megkívánja az ágazattársítást. Legyenek közös vállalatok, vagy megmaradj on a sokféle jogi, szervezeti forma ? Viták, érvek, ellenérveik. Közben a rendsze­rek teszik a dolgukat. A KSZE, a KITE az ágazattársítás útjára lép, Bácsalmás megmarad a napraforgónál, Óosa a ciroknál. Az IKR közös vállalattá alakul, a KSZE 1983-tól gaz­dasági társaság, más rendszerek más formákat választanak. Termelési rendszerek a szántó­földi növénytermelésben, az álattenyésztésben, a kertészeti ágazatokban, a szőlő-bor verti­kumban, a fakitermelésben. Számuk 1983-ban 73-75. Egyes rendszerek megszűnnek, mások egye­sülnek (pl. KSZE + BBTR). Bevezetik a mi­­nősítgető címeket: államilag elismert, előzete­sen elismert, stb. A gazdaságok erről tudo­mást sem véve, maguk minősítik saját rend­szerüket nap mint nap: fenntartják, vagy meg­szüntetik, kilépnek belőle, vagy maradnak, esetleg átlépnek egy másikba, bírálják vagy dicsérik. A rendszerek nem váltak hatósággá, közép­irányító szervvé, gyámkodó patrónusokká, meg­maradtak annak, aminek létrejöttek: komplex, szolgáltató, intgerációs szervezeteknek. Nincse­nek bürokratikus sallangok, viszont van egész­séges versengés. EREDMÉNYEK 1980-ban négy termelési rendszer igazgató kapott állami díjat. Újsághír: a Világbank egyik statisztikája szerint Magyarországon nőtt a leggyorsabban az egy főre jutó élelmiszer­termelés. A sorrend: 1. Magyarország, 2. Hol­landia. A bruttó, tehát nem az egy főre vetített termelésben a sorrend: 1. Hollandia; 2. Ma­gyarország; 3. Costa Rica. 12 év alatt meg­duplázódott a gabonatermelés. Ilyen rövid idő alatt erre még egyetlen ország sem volt képes. A termelési rendszerek forradalmasították az agárszférát. Tíz óv alatt gyökeres technikai, technológiai megújulás ment végbe, amelynek üteme megint csak páratlan volt. Elterjedtek a legmodernebb gépek, a legjobb élvonalbeli faj­ták, hibridek. 68

Next

/
Thumbnails
Contents