Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 1. szám - Pisztora Ferenc: Regionális jellegzetességek és tájpszichiátriai sajátosságok

ban is vizsgáljuk e sajátosságokat. (Megjegyzendő, hogy a rendelkezésünkre álló legkorábbi kórrajzanyagra való tekintettel e vizsgálat maximálisan a legutóbbi 100 év időtartamára terjedhet ki.) Ily módon, az elmekóros tünetek tartalmainak hosszmetszeti elemzése kapcsán egyrészről világosabban ki kell tűnnie mindannak, ami éppen állandóságánál, permanens megléténél fogva régiospecifikus. Másrészről, a régiospecifikus tartalmaktól egyben jól elhatárolhatókká válnak azok, amelyek az általános korszellemnek tudhatok be, s az adott korszak történelmi eseményeivel állanak összefüggésben.16

A regionális pszichopathológiai sajátosságok - s ezeken keresztül a regionális mentalitás - történeti megközelítésében rejlő lehetséges előnyök közül ezúttal csupán kettőt emelnék ki. A kortörténetek borítólapján feltüntetett, s a betegek legfontosabb szociokulturális jellemzőit rögzítő adatok révén mindenekelőtt jól kiválasztható az a betegpopuláció, amelynek a körében várhatóan a leggyakrabban és a legpregnánsabb módon fordultak elő régiospecifikus tartalmú pszichiátriai tünetek, s amely népcsoport ily módon a helyi tradícióknak feltehetően egyik legauthentikusabb megőrzője és közvetítője.

].-L. Piveteau24 pl. a régióhoz való tartozás érzésének az erősségét és állandóságát befolyásoló tényezőket kutatva, arra a következtetésre jutott, hogy elsősorban az egyhelyben lakó, keveset utazó, földrajzilag zártabb vagy félreeső vidékeken élő, s főleg a szakmai tevékenységük révén folytonosan körülírt térségekhez, illetve terekhez kötött földművesek és mesteremberek azok, akik kifejezetten ragaszkodnak szűkebb pátriájukhoz, s akiket fokozottabban áthat a regionális mentalitás. Mármost hazánk társadalomtörténetéből jól ismert tény, hogy 1945 előtt — de méginkább az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában - főképpen a parasztság volt az az osztály, melynek a tagjai jórészben ugyanott élték le az életüket és ugyanott haltak is meg, ahol születtek, s a falujukból való kimozdulás lehetőségét legfeljebb a katonáskodás, a vásározás és a búcsúba járás jelentette a számukra. Ugyanakkor ezt a meghatározott, tradicionális paraszti szokásrend szerint élő falusi népességet a legkevésbé érte el és csak kis mértékben befolyásolta a korabeli sajtó, majd rádió információs anyaga. Mindennek betudhatóan, körükben volt észlelhető a legkifejezettebben a regionális mentalitás, s ugyancsak közöttük mutatkoztak legnagyobb számban régiospecifikus tartalmú téveseszmék is.

Az utóbbi évszázad kórrajzanyagának felhasználásából származó másik jelentős tudományos haszon abban áll, hogy e kortörténetek olyan pszichiátriai betegségek lefolyását és tüneteit is rögzítették, amelyek hajdani megnyilvánulási formáikban ma már nem észlelhetők. így pl. - miután a szifiliszt és annak neuropszichiátria szövődményeit korábban hatékonyan még nem tudták gyógyítani - a századforduló körüli elmeosztályok forgalmában kiugróan magas számban szerepelt a paralysis progressiva expansiv formája. Ennek betudhatóan elsősorban az 1867. és 1918. között íródott kortörténetekben - de szórványosan egészen 1945-ig terjedően - a legkülönfélébb témájú nagyzásos téveseszmék igen nagy sokasága - köztük régiospecifikus tartalmúak is - áll a kutatók rendelkezésére.

Mindazonáltal itt kell megjegyeznem, hogy a régióra szorosabb értelemben véve jellemző téveseszmék viszonylag ritkábban fordulnak elő. A Hajdúság történeti szociálpszichológiával foglalkozó egyik tanulmányomban16 pl. 202 beteg kortörténetét feldolgozva, az összesen talált 874 téveseszme között csak 45 (5,1%) ilyen jellegzetesen régiospecifikus tartalmú adódott. Megállapítható, hogy mind a

50