Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 4. szám - Kőhegyi Mihály: Ördög Ferenc: Gyulaj keresztnevei (1738-1960)

esszékötet előziménye volt. Az adásoknak magam is lelkes hallgatója voltam. Most a kibővített, teljes szövegek olvasásakor nemcsak az okos és szép, meghitten ismerős sorokat üdvözlöm, az elmélyültséget is köszöntőm. Azt, hogy a kimondott szó leírva sem veszít a súlyából. És most veszem észre azt is, hogy mennyire egységes és megkomponált az egész mű, sőt, hogy így, írott formában bizonyos fokig túl is nő tárgyán: cgy-egy vers keletkezésének, élménytartalmának, formai, tartalmi gazdagságának felmérésén. Hiszen valójában mindig a költészet lényegéről, lehetőségeiről, természetéről szól, hol közvetetten, hol közvetlenül. Arra az alapvető megfigyelésre hívja fel a figyelmet, ami nélkül a lírához közelíteni sem lenne szabad, tudniillik, hogy a vers: élő anyag. Öntörvé-Ördög Ferenc: Gyulaj

A középkori Gyulay-nak már a XIV. században volt plébániája. A török hódoltság alatt az alkkor még két falu - Gyula és Jováncza - magyar lakossága elmenekült, de nem vált lakatlanná, mert helyükbe, annyi más Tolna megyei helységhez hasonlóan rácok (iflakok) jöttek. Az első név szerinti összeírásban (1679) Jováncza mind a hét lakója szerb. Hutterer Miklós megállapítása szerint a megye német népcsoportjának nagyobb részét Hessenből telepítették, de Gyula-Jovánczára sem a XVIII. század elején, sem később nem kerültek említésre méltó számban német anyanyelvűek.

A falu újjátelepítése főleg Somogy megye népesebb falvaiból történt, amint azt az 1717-es összeírásból kiolvashatni. Attaláról, Karódról, Tengődről, Somogyvárrói és Csokonáról jöttek ide jobbágyok. A szinte korlátlanul rendelkezésre álló föld használatának lehetősége csábította őket. A magyarokon kívül a XVIII. század második harmadában néhány délszláv - feltehetően katolikus horvát - család is került a faluba a máig élő néphagyomány szerint. Ezt a földrajzi nevék összegyűjtése során felbukkant adatot (Tót-utca) a mai családnevek egyértelműen megerősítik. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy az ilyen hagyománynak legtöbbször van történeti magva és a Tolna megye földrajzi nevei c. kötet szerkesztői jól tették, amikor a szokottnál tágabb teret biztosítottak közlésükre.

nyű, többértelmű, irizáló, szüntelen mozgásban lévő, szuverén világ, mely csak belülről, önmagával magyarázható. De ugyanikor - bár megbonthatatlan — alakítható is, formálható, tökéletesíthető a mesterség eszközeivel. S e két tulajdonság egymással állandó kölcsönhatásiban van.

Ha a műalkotás - Németh László szavaival élve - „jól előkészített varázslat” akkor titkait ugyancsak jól előkészített varázslattal lehet csak föltárni. Művészetet csak azonos igényű és hőfokú művészet közelíthet meg.

Ügy, ahogy azt Domokos Mátyás és Lator László könyve teszi.

(Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1982.)

STE1NERT ÁGOTA

keresztnevei (1738—1960)

A könyv terjedelmének nagyobb részét a névgyakorisági sorrend táblázatai foglalják el. Ezek elemzésére itt nem térhetünk ki. Elég talán annyit megjegyeznünk, hogy a vizsgált időszakban 84 férfinév fordul elő, de közülük az első három (József, János, Ferenc) majdnem egymagában felöleli a használt nevek felét. A nőknél kissé más a helyzet: az élmezőny (Erzsébet, Katalin, Rozália, Anna, Teréz) széthúzottabb, de az első öt név valamelyikét közel 70 százaléka viselte a falu leánygyermekeinek.

Végezetül legyen szabad még két megjegyzést tennénk. Fényes Elek alapvetően fontos statisztikai műve nem 1741-ben, hanem 1836-ban jelent meg. Az idézett hely ráadásul nem ebből, hanem egy másik műből (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 159.) való. A másik ennél sokkal lényegesebb mondandónk módszertani. A szerző 1738-tól kezdődően 20 éves csoportokba rendezte anyagát. Nem mondja, de biztosra vehetjük, hogy ekkor kezdődnek az anyakönyvek. A feldolgozásnak ez a gyakorlata azonban lehetetlenné teszi a más falvakkal való összevetést. Meg kellene állapodni abban, hogy az első néhány csonka évet külön kezeljük, s a csoportok képzését kerek tízes számmal kezdjük. Ez a névtudománnyal foglalkozók jövőbeni együttműködésének kulcsa.

Az utóbbi években — mint arról e folyóiratban hírt adtunk - megélénkült Tol-78