Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Majdán János: Szekszárd vasutat kap - 1883-ban nyílt meg a Rétszilas-Szekszárd vonal
MAJDAN JÁNOS: Szék szárd vasutat kap 1883-ban nyílt meg a Rétszilas—Szekszárd vonal i. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT TERVEI A 19. század első felében politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozók számára nagy kérdés volt, hogy miként lehetne Magyarországot a válságból kivezetni. Különösen élesen vetődött fel a kiútkeresés problémája a napóleoni háborúk befejeződés,e után. A nagy létszámú hadseregek ellátási igénye lehetővé tette, hogy az elsősorban földbe vájt vermekben tárolt magyar gabona penészessége és dohossága ellenére is elkeljen. A gabonakonjunktúrát nemcsak a nemesek, hanem a jobbágyok is ki tudták használni, s a század első évtizedeiben némi tőkefelhalmozásra került sor az udvartartásokban, a jobbágyi portákon. A Napóleon által elrendelt kontinentális zárlat kitiltotta az angol hajókat az európai kikötőkből, s emiatt visszaállt a kelet-nyugati kereskedelem szárazföldi útja, ami Magyarországot, különösen a Duna mentét ismét bekapcsolta a világkereskedelembe. A háborúskodások évtizedei után megszűnt gabonakonjunktúrát néhány évig követte az európai gyapjúínség, aminek igénykielégítésébe már csak a középnemesség és néhány arisztokrata tudott bekapcsolódni, mivel nagy beruházásokat igényelt az állatállomány beszerzése. Az 1820-as évek végére mindezek a lehetőségek eltűntek, s nem véletlen, hogy Széchenyi István Hitel c. munkája 1830- ban jelent meg. Széchenyi írásával párhuzamosan több gazdasági elmélkedés látott napvilágot, s mindegyikben fő kérdésként az szerepelt: miként lehetne siettetni a klasszicista stílusban megkezdett kúriák építésének befejezését? A magyar nemesség - és a jobbágyság is - a konjunktúrák által felhalmozhatott tőkéjét az életmódjának javítására próbálta felhasználni. Az áthaladó világkereskedelmi útvonal ezeket a lehetőségeket tovább növelte, s mindennek hirtelen eltűnése generáción belüli törést okozott. Ezért nem véletlen a kiútkeresés, s a hirtelen bekövetkezett változás miatti gyors tenni akarás. Az 1830-40-es években egyre határozottabban megfogalmazódik a kiút: a polgári átalakulás felé kell vezetni az országot. A polgári állam számára nélkülözhetetlen a nemzeti piac egysége, aminek kiépülését az ország közlekedési hálózata nem teszi lehetővé. Emiatt nem véletlen, s egyáltalán nem „pótcselekvés” Széühenyiék ré-57
