Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Zrínyi ekhós verse

nyilvánulása” az az erdei költőverseny 1588-ban vagy 1589-ben, amelyet Horváth Iván szerint „Balassi nyomán helyes Colloquium 0 c t o v i at o r u m-nak nevezni. Az ezen részt vevő, pásztori álneveket használó költőif)ak... azt a formát szabták versengésüknek, hogy mindnyájan az erdei visszhanggal, Echóval dialogizáló (Balassi-versszakos) verset költöttek, oly módon, hogy az egyik versszak zárlatának visszhangja a szerző hölgyének nevét adja ki”.11 A „versenyművek” közül Balassi Ö magas kősziklák. . ., Rimay Kősziklák közt lakó... és Széchy Tamás Bánátiul szivemet... kezdetű verse maradt fenn, s az ekhós vetélkedésre emlékszik vissza Balassi bravúros ^emlékköltcménye”, a Nyolc if jú legény ... Az Ó magas kősziklák... szerzői variánsa belekerült a Szép magyar körn édiá-ba is.

Zrínyi e fennmaradt ekhós verseknek akár mindegyikét ismerhette. Széchy Tamás versének múzsája Batthyány Boldizsár és Zrínyi Dorottya lánya: Batthyány Kata. Zrínyi Dorottya pedig költőnk dédnagynénje, a szigetvári hős lánya volt;12 Széchy Tamás költői széptevésének emléke mind a Zrínyi-, mind a Batthyány-utódok előtt ismert lehetett. De ez csak feltevés, A vadász és Echo, illetve Széchy Tamás verse között nincs semmi azonosság. A két Balassi-vers és a Rimay-költemény viszont benne van a Balassi-kódexben,13 ezeket Zrínyi olvashatta.

Zrínyi ugyanis Balassi első ekhós verséből vett át egy jellemző rímet:

Ha ló nem nyerített, ki itt csörögetett, ha lábain volt békó?

Ekhó: Ekhó.

*

O, Ciparissusnak húga, te szöbb Echo! (E.) Békó.

Békát, láncot viselek nyakamon, mint tacskó,li

A Rimay-vers ismeretének megint nem mutatkozik jele, marad tehát a két helyen is olvasható Ó magas kősziklák . . . mint A vadász és Echo hazai mintaképe. A két ekhós vers közötti összefüggés Zrínyit a hazai bukói ikus hagyományhoz is odakapcsolja, s még inkább így volna ez, ha azt is valószínűsíthetnénk, hogy Balassi pásztorjátéka, az 1588 végén vagy 1589 elején olaszból átdolgozott Szép magyar komédia ugyancsak kezébe került. A Tasso-epigon Cristoforo Castelletti Amarilli-jének Balassi-féle fordítása - feltehetően a XVII. század eleji nyomtatott kiadás - Zrínyi számára elérhető közelségben volt: ott találjuk Batthyány Ádám könyvtárjegyZékében.15 Ha Zrínyi idillköltészete és a Szép magyar komédia között nincsenek is a Balassi-fordítás ismeretére utaló közvetlen szövegkapcsolatok.16 Balassi és Zrínyi vállalkozása a reneszánsz, illetve barokk bukolika meghonosításában fejlődéstörténetileg összefüggő és újszerű teljesítmény.

Zrínyi nem Balassi közvetítésével nyúl az olasz mintákhoz, hanem a klasszikus és a kortársi olasz irodalmat ismeri, s abból sajátítja el a pásztorköltészetre jellemző költői kifejezésanyagot. A Fantasia poeticá-bó\ kitetszően ismerte Tasso pásztordrámáját, a Castellettinek is mintaképül szolgáló Arnintá-1. Aminta-pél-7