Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám - Szilágyi Mihály: MIOK Évkönyv
- cselekedni...” A kötet záróversét is, miként az egészet áthatja az őszinte költői élményvilág, a felelősséggel szólás terhe. Részletesebben tanulmányban keid arról szólni, hogy ez a kötet is a szemléletváltás jele Garat Gábor életművében. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982.) BÁBEL ERNŐ MIOK Évkönyv 1981/82. A Magyarországi Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) - Scheiber Sándor szerkesztésében - 1970 óta kétévenként adja ki Évkönyvét. A közelmúltban megjelent a 7. kötet, amely közel hatszáz oldalon hatvan szerző írását teszi közzé. A témakör nyitott: Benoschovszky Ilonának a Magyar Zsidó Múzeum történetéből vett szemelvényeitől, Bihari Józsefnek a bonyhádi hebraista plébános (Winkler Mihály) jiddis nyelvkönyvéről írt értekezésén át Zelk Zoltán Micsoda madár című költeményéig bezáróan a zsidó folklór, irodalom- és művészettörténet, költészet és történettudomány sok-sok remekét tartalmazza. A kötetet Szécsi Józsefnek az IMIT és a MIOK évkönyveihez írt mutatója zárja. Az IMIT (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat) 1895-1948 között 40 kötetet adott ki, majd 22 évi szünet után a MIOK folytatta a zsidó szellemi termékek publikálását. Az elmúlt évtizedek terméséből megemlítünk néhány szerzőt és cikkét. Ballagi Ernő a zsidók jogi helyzetéről, Blau Lajos az ókor gazdasági életéről, Csillag István a magyar zsidó orvosokról, Dán Róbert a héber könyvkiadásról és az erdélyi szombatos mozgalomról, Bodor Sándor az arab és zsidó varázslásokról, Gál István Babits zsidószemléletéről, Grünvald Fülöp a zsidók településtörténetéről, Komlós Aladár a népszokásokról, Naményi Ernő a zsidó képzőművészet remekeiről, Scheiber Sándor a zsidó folklór, a Biblia és a magyar irodalom kapcsolatától, Szabolcsi Bence a magyar zsidó zenéről írt ma is sokat idézett jelentős tanulmányokat. Vas István, Vihar Béla és Zelk Zoltán költeményei fémjelzik a versek színvonalát. Az 1981/82. évi kötetből a Dunát áj olvasóinak érdeklődésére — úgy véljük - leginkább a következő cikkek tarthatnak számot. A Magyar Zsidó Múzeum hétévtizedes múltját bemutató cikke szerint az alapítók között voltak Fényes Adolf, Marczaii Henrik és Venetianer Lajos történetírók. A múzeumalapítás célja: „a zsidóság történeti öntudatának felkeltése és fenntartása”. Kezdettől fogva a szertartási tárgyaikon kívül gyűjtik a néprajzi anyagot is. Az első nagyszabású időszaki rendezvényre 1938 márciusában került sor. Ekkor láthatta a nagyközönség a magyar zsidóság „aranybullá”ját, IV. Béla királyunk 1251-ből való kiváltságlevelét, az első zsidó prefektus (Mendcl Jakab) portréját, az első zsidó bibliafordítást és folyóiratot. Schweitzer József professzor néhány éve felhívta a figyelmet a péosi püspöki könyvtár egyik ritka kéziratára, a „Winkler manuseriptum linguae hebraicae”-re. Bihari József vállalkozott arra, hogy a tudós bonyhádi plébános (Winkler Mihály) jiddis nyelvtanáról írjon cikket. Az 1787-ben írt könyv a németül tudók részére készült a jiddis nyelv elsajátításának megkönnyítésére. Címe: MAFTÉACH (Kulcs). A könyv egyik hasábja fölött jiddis, a másik fölött bonyhádi sváb nyelvjárásban olvasható az indoklás. Ez utóbbi így szói: „dós is Sdhlisil wi man sol lesn dos Jüdisch Teitsch ...”. Az olvasás egyik fő nehézségét - nem alaptalanul - abban látja a szerző, hogy a zsidók nem jelölik a magánhangzóikat, hanem az úti. pomtoizatlan írást használják. Bihari úgy érzi, hogy a kétévszázados portól megtisztított kézirat aktualitását az a nemes törekvés adja meg, hogy az eltérő nyelven beszélő és különböző hitet valló emberek iparkodjanak egymás nyelvét megérteni lés a választóifalokiat lebontani. Csillag István, az ismert orvostörténész a korábbi évkönyvekben kiváló zsidó orvosok életrajzát tette közzé. Jelen tanulmányában Kálazdy Mórt, az 1848/49-es szabadságharc katonaorvosát mutatja be, aki Kossuth Lajost a török emigrációba is elkísérte. Politikai tevékenységéről árulkodik az is, hogy Kossuth 1848. március 3d pozsonyi beszédét németre fordította és Bécsbc juttatta. Mint orvos, az éteres altatásban szerzett jártasságával számtalan sebesült katonának könnyítette meg a műtét elviselését. Sokrétűségére jellemző, hogy Kossuth részére török nyelvtankönyvet írt. A közelmúltban a Kriterien gondozásában megjelent „szombatoskönyv’’ (Kovács András: Vallomás a szombatosok perében) 78
