Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - Gráfik Imre: Fából faragott csónakok

24- Magyar Néprajzi Lexikon 1977. I. 527.

25. Égetésre hivatkozik: Herman O. 1887. 204.; Az Alföldről: „A régi csónakot egy darab fából maguk vágták és égették ki.” Ecsedi I. 1934. 135., „...kiégették a belsejét.” Balassa I. 1975. 70., „Csónak: egy fából faragott vagy égetett vízi jármű.” Dankó 1. 1972. 456 (; „...hajó bodonhajó ...súlyos fatörzs, vájták, égették...” Szűcs S. 1977. 16.- Az égetést nem tartja valószínűnek: Jankó J. 1902. 352-353., Magyar K. 1973. 359.

26. Csermák G. 1956. 4. és 52. (A legfontosabb irodalommal). A Duna északi folyásáról összefoglalóan lásd: Neweklowsky E. 1952. I. 162-170. és 9-13. képek.

27. Herman O. 1887. 202-203., Jankó J. 1902. 350-354., Vajkai A. 1965. 69-72.

28. Idézi: Antalffy Gy. 1975. 347. Az útleírás legújabb kiadásában: Szerecz 1. 1970. 46.

29. Meg kell jegyeznünk, hogy a szakirodalomban a kisebb vízi járművek elnevezéseinél meglehetősen nagy a következetlenség, esetgesség (köznyelvi, tájnyelvi, szaknyelvi terminus teohnicusok keveredése figyelhető meg). A bödön- és a bodonhajó szinonimaként jelentkezik, minden esetben egy fatörzsből vájt vízi járművet értve alatta. - Magával a „hajó” terminussal kapcsolatban általános értelemben lásd: „Eredeti jelentése a rokon nyelvi megfelelők alapján ,fakéregből kivájt, fatörzsből készült edény’ lehetett. Ebből fejlődhetett a ,csónak’, majd a ,hajó’ jelentés azon az alapon, hogy hajdan a csónakot, illetőleg a hajót szintén fakéregből, kivájt fatörzsből készítették.” Benkő L. 1970. II. 26-27., vö: Ecsedi I. 1934. 135., Györffy I. 1941. 28., Nyíri A., 1948. 268., Babus J. 1959. 36., Sólymos E. i960. 6., Balassa 1. 1975. 70., Kuczy K. 1976. 33.; Nyárády M. 1938. 388., Kiss Z. 1961. 134., 177., 204. és 259., A csónak etimológiájával kapcsolatban lásd: Kniezsa I. 1974. I. 139-140.; Az „edény” jelentésével kapcsolatban: Szinynyei ]. 1893-1896. I. 454.: a) hajó jelentéssel Szekszárd vidékén, b) csónak jelentéssel Bátán, c) halászok és révészek mindennemű csónakjainak, bárkáinak, haltartó és szállító eszközeinek összefoglaló neveként Tiszadobról.; Kuczy K. 1976. 33.: „Sajátos azonban még ma is az edény összefoglaló jelentéstartalma. A ladiktól kezdve a nagy hajóig - akár fából (deszkából), akár vasból készült -, minden vízi közlekedési eszközre használatos megnevezés, s csak a beszédhelyzetből következik, hogy mire értik, ladikra, dereglyére vagy hajóra.”

30. Andrásfalvy B. 1973. 33- u°: 1975- 224., Katona I. 1962. 50., Sólymos E. 1965. 67-71.; A Balatonra vonatkozóan: balaton-Füreden ugyanis meg lehetett állapítani, hogy az utolsó bodonhajó 1881-ben pusztult el; a bodonhajók kipusztulásával a deszkavágy lentahajók kerültek forgalomba s ezeket Komáromból hozták ..Jankó J. 1902. 313., Herman O. 1887. 253-255., Viski K.

59