Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám - Vadas Ferenc: Dohánytermesztés Tolna megyében a XVI-XVIII. században
A termelők sérelmeivel 1822-ben a megyei közgyűlés is foglalkozott. Az előzetes felmérés szerint a megyében 38 helységben 5821 holdon termeltek dohányt 1821-ben. A termelők mázsánként átlag 7 forint 17 krajcárt kaptak. Ez az összeg a ráfordított munka értékének a felét sem tette ki. Az amúgy is mostoha viszonyokat még csak nehezítette, hogy a következő „száraz esztendőben még kevesebb dohány termett”, mint 1821-ben.35 Faddon, 1822-ben Ulmann Mojses kezdte vásárolni a dohányt a császári és királyi abaldo részére. Schvartzenberg József pesti kereskedő, hogy Ulman monopolhelyzetét megtörje, egyezséget kötött a faddi zsidókkal, hogy vásárolják fel Ulmann emberei elől a dohányt. Tíz szegény, „bugyros”, házaló kereskedő - a nekik ígért busás haszon fejében - reggeltől estig járta a falut. Mindenütt, ahol a konkurrencia emberei vásárolni akartak, ők ráígértek a megajánlott árra. A két tábor között valóságos kereskedelmi háború dúlt: egyik fél nem engedte, a másik nem hagyta: Mindennek a következménye, hogy „Ulmann, ki elejinte zz forinton kezdte szedni Mázsáfát a Dohánynak, már 40 forintért sem kapott”. Végül a két kereskedő egymással megegyezett, ez esetben a gazdák is jól jártak, az üzletkötést elősegítő szegény faddi zsidók pedig futhattak a pénzük után, pereskedhettek évekig a nekik ígért pénzért, a nem is kevés 2000 forintokért.36 1836-tól a beváltások idejére ismét osztrák jövedéki tisztviselők jöttek Tolnára, hogy az egyedáruság részére dohányt vásároljanak. Rendszeres beváltó bizottság 1844-től kezdődően működött. Faddon - amint az a termesztési adatokból is kitűnik - a XIX. század első felében nem volt nagymérvű termesztés, viszont igen jó minőségű dohány termett. Aztán a hírnévvel együtt a mennyiség is nőttön-nőtt. 1842-ben, amikor a dohány átlagára 5 forint volt, a faddiért több mint kétszeresét, 14-et fizettek mázsánként, pedig nem is kevés, hanem 4000 mázsa termett.37 S hogy a jó minőség nemcsak pénzben fejeződik ki, annak bizonyságául álljanak itt az alábbiak:- Korabinsky János Mátyás (1786) lexikona szerint „nagy és kiváló dohánytermelése van”.38- Nais, II. József korában élő dohánykereskedő is a legjobbak közt tartja számon a Tolna megyei dohányt, amely nagy valószínűséggel faddi.3”- Kitaibel Pál, a nagy hírű botanikus naplófeljegyzéseiből (1799) kitűnik, hogy Bonyhádon, Kakasdon és Faddon sók és jó minőségű dohány található. „Faddnál mindenütt, még ott is, ahol a jó dohány terem, a talaj egészen homokos”.40- Kisszántói Pete Ferenc (1805): a „Szegedi, Füzesgyarmati, Faddi, Debretzen környéki... jónál-jobb dohány fajták; mellyek az Európai termések közül, ha nem mindenkitől, legalább nagyobb részben méltán veszik el, s tulajdonítják magoknak a fajtabéli elsőséget”.41- Magda Pál (1819): „sok dohány Kajdatson, Faddon...”43- Egyed Antal (1828): „A Dohány termesztés igen szép virágjában vagyon ebben a vármegyében. Különösen a völgységi járás évenként sok ezer mázsát elád. Ez a dohány jő a Pécsi levél nevezete alatt a dohány kereskedőknél, nyelvre. De még jobb dohányozni, vagy füstölni való dohány terem Faddon és Pálfán s minenfelé kapva kapnak rajta.”43- Nagy Márton-Zimmermann Jakab (1841): „...sok jeles dohány fajokkal di-4?
