Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - Demény János: Castelseprio

Ilyenformán tehát szűz talajon állok, A szent föld ez, halleluja, csodálatos betlehemi utazás!

Bartóknak és Kodálynak azonban - teljesen függetlenül tőlem - hatalmas metamorfózison kellett átesniük, hogy ide: Castelseprióba és a VII. évszázadba, a boethiuszi kor centenáriumába (vagy akár valamivel később, a bi-centenáriumba) jussanak el. Hogy átváltozhassanak bizánci zeneszerzőkké, karácsonyi himnuszok remekléseivel. Mert ugyan mivé mássá is válhatott volna ez a két lángelme, ha nem a Duna-Tisza táján, hanem Itáliában bontogathatja művészetét?

A metamorfózist Molnár Antal írói ihlete szerencsére elvégezte már, nincs sok hozzátennivaló. Kodály biciniái és Bartók Mikrokozmoszának első darabjai illenek ide - ezek némelyike olyan izgalmas és modern, mint egy Leoninus- vagy Perotinus-kompozíció, amely a párizsi Beata Maria Virgo (Notre-Dame) templomában, a XII. században hangzott (hangzik majd) el.

Megállapítom, hogy Castelseprio temploma, a Santa Maria Foris Portas, Bartók és Kodály kettős - egybeívelő - centenáriumi időszakában a csendes, magányos ünneplésnek legeszményibb pontja az egész földtekén. Aki nyugalomra, békességre vágyik, itt megtalálhatja az enyhülést.

Az elhagyatott, szikár varesei - egykor longobárd - tájat vagy száz lépésre a templomtól sánta vadorzó őrzi - három testőr fiával és egyetlen leányával, aki éppen serénykedik a ház körül. Római erődítmény falainak nyomai mindenütt. Sibrium. De kibomlanak a mélyből a Basilica di San Giovanni Battista romjai.

Vendéglő nincs, a hőség rekkenő. Kenyér és juhsajt van - kiváló eledel. A sánta vadorzó szilfid leánya hűvös ásványvízzel kínál. Liutberga longobárd hercegnő kelyhéből sem ihattam volna üdítőbb italt.

*

Borzongató gondolat. Egyszerre csak feltámadna valamelyik bizantin század, vagy akár egy jatagános esztendő - vad képrombolások időszaka -, mely egyetlen hatalmas szivaccsal törölné le a freskókat a falról és buzogánnyal verné szét Castelseprio minap feltárult minden káprázatát.

POST SCRIPTUM

További kutatásaim, információim alapján esszém egyik feltételezését módosítanom kell: a Castelseprio freskóiról írt dolgozat szerzőjének leánykori neve Emmy Stross.

És amikor Emmy Heim az avantgarde Wellesz-dalokat énekelte, Emmy Stross már Wellesz felesége és két leánygyermek anyja volt.

Aránylag ritkán fordul elő, hogy egy alkotó életében - bár különböző vetületekben - fontos szerepet játszik két azonos keresztnevű nő.

Most mégis ez történt. Két különböző személyről van szó, akiknek azonos keresztneve csalta tőrbe a kutatót.

A tízes évek elején Wellesz-dalokat bemutató énekművésznö sorsának további alakulását nem ismerem. Neve néhány év múlva még felbukkan Balázs Béla nap-36