Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám - Vadas Ferenc: Szekszárd nevének eredete
A Képes Krónika 114. fejezete szerint már Salamon korában megvolt a tárgyalt nevet viselő monostor és hely. Ebből adódóan lehetségesnek tartja Pais, hogy Béla király apjával és testvérével szorosabb kapcsolatban lévő és róluk reá szállott helyet éppen értük adta engesztelésül az egyháznak, ugyanis Szár László harmadik fia, András és Béla testvére: Levente, a régi hithez hajlott. Kálmán Béla szerint „Szekszárd nevét Anonymus magyarázza meg. Az e nevet viselő személy szeg (szög) azaz barna hajú volt, de pogány módra lenyíratta haját, és csak egy tincset hagyott meg. A kopasz, lenyírt hajú embert nevezték annak idején szárnak. Pogány szokása miatt kapta I. István unokatestvére, László is a Szár melléknevet”. (A nevek világa II.: 151. 1.) Kiss Lajos, a Földrajzi nevek etimológiai szótárának szerzője szerint a legvalószínűbb az a feltevés, hogy a Szekszárd helynév a magyar régi szegszár (sötétsárga, barnássárga, szögsárga) színnévből származik. E színnév -d képzővel egészülhetett ki és személynévvé válva előzménye lehetett a Szegszárd földrajzi névnek (602. 1.). 3. A névadás személyi indítékait hangsúlyozók mellett szólni kell azokról a névmagyarázókról is, akiknél a származtatás kiindulópontja a település fekvése. Kiss Károly, Virág Rózsa, Bátky Zsigmond és társai véleménye annyiban különbözik a színnévi eredetet vallókétól, hogy szerintük az összetétel első tagja nem melléknév, hanem főnév, jelentése: szöglet, falurész. Schneiderbauer városbíró és magyar nevű jegyzőtársa nehezen tudták elképzelni, hogy honfoglaló őseink figyelme elkerülte volna Szekszárdot, ha másért nem, hát jó boraiért is megérte nekik bevenni, s ha egyszer elfoglalták, nevet is adtak neki. ök akkor még nem tudhatták, mi annál inkább, hogy a monostor környékének honfoglalás- és kora Árpád-kori emlékei, a csatári csötönyi- és gyűszű-völgyi, a hidaspetrei és a jobbremetei temetők sírmellékletei: a szív alakú, levéldíszes övveretek, spirális és s végű karikák, a csepp alakú ezüst és öntött bronz félhold alakú csüngök, ezüst lemezből préselt korongok, Berengár és Provencei Hugó átfúrt denárai, Péter, I. Endre és I. Béla pénzei a X-XI. századi élet „beszédes” bizonyítékai. (Régészeti tanulmányok - a Közép-Dunamedence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei 11:72.). Szinte bizonyos, hogy I. Béla uralkodása előtt is volt neve a településnek. A kérdés csak az, hogy összefüggésben van-e a jelenlegivel, a mostani valamilyen formában hordozza-e a korábbi nevet, vagy feledésbe merült, elveszett az évszázadok homályában. E sorok írója - az összehasonlító történeti módszer jeles képviselőinek tudományos és logikus, de több szempontból is feltételes névmagyarázatait tiszteletben tartva - szeretné egy más összefüggésre is felhívni a figyelmet. Szekszárd nevét a korai eredeti nyelvemlékeinkben nem találjuk. A későbbi változatok latin környezetben íródtak, az eredeti nyelvállapotot egyértelműen nem mutatják. A hiányzó nyelvi adatokat nem kívánjuk természetföldrajzzal helyettesíteni, csupán a természet és a nevek révén - tájegységre szélesítve - bizonyos következtetéseket levonni, a névadás szokásait, rendjét és törvényszerűségeit kutatni. Kiindulópontunk a város fekvése, környezete. Hová épült? 54
