Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 3. szám - Lukács László: A tisztes ipar emlékei
LUKÁCS LÁSZLÓ: A tisztes ipar emlékei A középkortól a múlt század utolsó harmadáig az iparosok érdekvédelmi szervezetei a céhek voltak. Az első ismert magyarországi céh a podolini vargáké, akik 1415-ben kapták kiváltságlevelüket (Szepesség). A céhek szerveződése a 15. században országszerte megindult. Iparfejlődésünket a 16. század közepén a török hódítás megakadályozta. Céhes iparunk a 17. században csak a töröktől mentes Nyugat-Dunántúlon és a Felföldön fejlődhetett töretlenül. Az alföldi és a dunántúli városi, mezővárosi és falusi céhek legtöbbje a török alóli felszabadulás után alakulhatott meg. A céhtagok jogait, kötelességek, a mesterség tanulásának és gyakorlásának körülményeit, a céh belső rendjét a céhszabályzatók rögzítették. E szabályzatokat a 16-17. században a szabad királyi városok tanácsa, mezővárosokban és falvakban a helység földesura hagyta jóvá. A 18. században a legtöbb céh a királytól kapta szabályzatát. Legrégibb Fejér megyei céhemlókünk a székesfehérvári mészárosok 1652-ben III. Ferdinánd császártól nyert latin nyelvű céhszabályzata. A fehérvári céhek jórésze viszont csak a török kor után, 1692-95-ben alakult. Az újjászerveződő céhek sok esetben a hódoltsági területen kívül eső szabad királyi városok (Győr, Sopron, Pozsony, Nagyszombat) céhszabályzatait vették át. Rudolf császár által, a nagyszombati kovácsok számára 1578-ban kibocsátott céhszabályzatot 1712- ben átvette a Fejér megyei kovácscéh. A megye mezővárosi, falusi céhei gyakran a fehérvári céhek szabályzatait másolták le. A bicskei szűcscéh szabadalomlevelét a mezőváros földesura, gróf Batthyány Lajos erősítette meg 1579-ben. A céhszabályzatot a fehérvári szűcsöktől vették át. A szabályzatok artikulusai a legapróbb részletekig meghatározták az inasok, a segédek és a mesterek életét. A tanoncidő hosszát 2-4 évben írták elő. Ez a móri fazekasoknál 2, a fehérvári csizmadiáknál 4, a legtöbb iparban 3 év volt. A fehérvári csizmadiainasok felszabadításáról a céhszabályzat így rendelkezett: „ .. . midőn osztón mind a négy Esztendőt éppen ki tölti, az eö Mestere egy öltözet ruhát adgyon néki. . . és az eő tanulólevelét lnasesztendőrül, és az mesterségrül.” Várostörténeti szempontból figyelemre méltó a tanulólevelek felső részét gyakran kitöltő városábrázolás. A 19. század első feléből számos céhlevélen láthatunk metszetet Székesfehérvárról, Budáról, Pestről, Pécsről és Nagykőrösről. A vándorló 62
