Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 3. szám - Gunda Béla: A Puszták népe és a néprajz

Itt feküszik négy Kolompár Egy nap verték mindet agyon 14. July. An. 1Í32.

Ennél a „termopilei emlék nem megdöbbentőbb”. A magyar folklór művelői nem tudnak erről a gyöngyszemnyi írásról, amelyben Illyés azt is fejtegeti, hogy a sírfeliratok nyersebbek, darabosabbak a népdaloknál. Éneik, ritmus még nem csiszolta őket világossá. „Első kézből kapják - írja - végleges alakjukat... Az előkelőbbek néha országos hírű költőkhöz fordultak ugyan, emellett tanúskodnak főleg a múlt század elejéről és közepéről datálódó sírkövek tökéletes disztichonjai, amelyek összegyűjtésével nem egy klasszikusunk ismeretlen sorai kerülnének napvilágra ...” Sürgeti, hogy a sírfeliratokat országosan össze kellene gyűjteni, mert a magyar néplélek halállal szemben való magatartásáról vallanak.

Eddig csak általánosságban szóltam a Puszták népének gazdag néprajzi tartalmáról. Tanulságos azonban néhány motívumot részletesebben elemezni, mert a pusztaiak szokásai, hiedelmei a magyar nép hagyományvilágánák gazdag szókincsű tartozékai. Egyik-másik szokás a balatoni, őrségi, palóc, székely tájakra vezet; eljuthatunk más népek műveltségi területére, visszatekinthetünk a különböző mélységű múltba. A puszták népe virradattól alkonyaiig, Szivesztertől Szilveszterig, kora gyermekkortól a koporsóig tartó munkája során hosszú cselédházaiban megőrzött valamit az egykori Pannónia szokásaiból is.

Az alábbiakban - csak néhány példát idézve - ezekről kívánok szólni.6

GUZSAPÉNTEK. „Tyúkot nagyanyám is csak délben a távoli harangszó közben ültetett - írja Illyés -, vagy akkor, amikor a kanász hajtott, de akkor is lehetőleg valami rossz férfikalapból szedve ki a tojásokat. Pénteken („guzsapénteken”, amelynek a jelentését ma sem értem jobban, mint akkor), a világért sem ültetett volna, mert akkor minden csirke görbe lábbal jön a világra” (58. 1.).

A tyúkültetés fenti szokásai az analógiás varázslatok sorába tartoznak. Férfikalapból azért ültetnek, hogy minél több - levágásra alkalmasabb - kakascsirke keljen ki. A kötényből ültetett tojások jércések lesznék. A csürhehejtáskor ültetett csirkék pedig gyorsan, egyszerre kelnek, minta'hogy a csürhe is reggel gyorsan összeáll, este pedig fürgén hazatalál.7

A guzsapéntekhez fűződő azonos hiedelmet a Dunántúl más vidékeiről is ismerünk. Göcsejben guzsalhéten nem ültetnek majorságot, mert a kikelt kis szárnyasok hibásak lesznek.8 Rábagyarmaton guzsahéten (guzsalyhéton) - ez a böjt harmadik hete - ültetett tojásokból hibás, görbenyakú majorság lesz.9 Csorna vidékén a guzsahéten ültetett fa görbén nő.10

A guzsapéntek jelentése a népnyelvből megmagyarázható. A gúzsa Győr vidékén, a Bácskában összehúzódottat, öszezsugorodottat, összegömyedtet jelent. A Balaton mellékén, Kemenesalján, Zalában, Komáromban a guzsadt ’görnyedt, görbe’ s idetartozik a rövidnyakú embernek Kemenesalján guzsadt-nyakú említése.11 Guzsapéntek tehát nem más, mint összezsugorítottá, görnyedtté, görbelábúvá, egyszóval nyomorékká tevő péntek s így nyilvánvalóan tiltott napja az ültetésnek.

De milyen napra esik guzsapéntek?

Győr vidékén a guz.sa-hét az Ocwó'-vasárnap után következő böjti hót. Guzsalvasárnap (Keszthely vidéke) a Laetare-vasámap.12 Ocüli pedig a nagyböjt har-25