Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - Szabó József - Szabó Józsefné: Nyelvjárási szövegek Nagykónyi község lakodalmi szokásairól
- (Ezért is fizetni kellett?)- Ezér füzettek. Kinek mennyi vót a pénze. Vót, aki húsz pöngőt adott, vót, '.ki egy pöngőt adott. Ugye a is úgy vót, hogy... Akkor amit összeszettek az a muzsikások pénze vót a koszorús pohárra. Mikor ez mektörtént, akkor mek kezdődött a vacsora. Akkor minden eggyes éte-bevivéskor a vőfény megverte jaz ajtószárfát, beköszönt, bemondott eggy uam vicceket, uanokat, hogy az embernek a szeme máj megát a szégyentü uanokat beviccűtek, osztókkor uty keszték az evést. Közbe asztán sokszor megverték az ajtót, mer soknag vót mondanivalója, ijem marhaság. Széb vót azér.- (A vacsora után mi történd)- Vacsora utána, mikor ekét a vacsora ... Meg a vőfények is szoktak előre ennyi meg a muzsikások is. Mikor ekét a vacsora, akkor ed darabig űdögétek, hosztág be ja kalácsot. Sütemény nem vót, rétezs vagy ijesmiféle, ha vót. Akkori addig ek kicsit hát pihentek, a muzsikások muzsikátok ety-kettőt. Mikor már látták, hogy nem köll a vacsora, akkor kiköszöntötték a menyasszont. Akkor a muzsikásók odaátak az ajtóba, akkor muzsikátafc, hogy: kiviszik a menyasszont, segiccsék ki karomba a mi menyasszonyunkat. Akkor emuzskáták, akkor kigyütt a menyasszony. A vőfénné, kéd vőfénné meg égett a gyertya. Kiszát a menyasszony, akkor avva táncútak körbe eggyet. Akkor kiköszöntötték a nyoszolulánt, avval is körbe táncútak eggyet. Akkor mek kiköszöntötték a nyoszoluasszont is. Közbe még a menyasszony cipőjit meg lelopták a lábáru í az asztal alatt. Még a jizs vidz vót.- (Mikor adták neki vissza?)- Nem attá'k neki hamarossam vissza. Mék közbe visszavitték neki úgy, hogy nem izs vették észre, ki lopta el a cipőjjit. Ez mektörtént.- (Mást nem szoktak megtréfálni, csak a menyaszonyt?)- Meg a nyoszoluasszont is. Annak is montak uanokat, hogy nem is merném megmondanyi I uanokat beköszöntöttek.- (A násznagyokat nem tréfálták meg?)- A násznagyokat is. Akkor a násznagyoknak meg mikor horták a tortát, hosztók oda nagy répatortát. Ki vót tüzdeve mindemféle dísszé. Akkor földiszitették a gércét í vagy a kókast. Ászt is odatették elejbük, asztákkor montak eggyegy marhaságot. Akkor asztán kipakulósztak, utánna meg az ujmenyecskét ementek fölőtösztetnyi, kipillézni a fejit, mert abba az üdőbe pille vót, bő szoknya.- (Mi volt az a pille?)- Keménypapirozsbu vót, asztám be vót huzva selemkendőve, meg akkor vót uan két röpüllőjje. Am meg be vót cintányérozva, uan fényesre be vód fomva. Nagyon széb vót. Meg akkor arasztos fejcsipke . . . Naty kontyára szokták észtét I katulának hijták. Mekkészitették előre észt a pillét. Az nagyon széb vót. Akkor fölőtözött az új menyecske, akkor rátették a pillét, akkor eccer csak mentek a vőfények, megverték az ajtót, hoty késszen van az újmenyecske.- (Mi kezdődött ezután?)- Akkor gyütt az, hogy hát hosztó a vőlegény a tányért, meg a kéd vőfény odaát, meg a menyasszonnak az anyóssá odaát egy vékává. Akkor asztán í gyüttek oda táncúnyi. Akkor ki üngöd vett, ki keszkenyőd vett, ki pénszt adott. Akkor a vőlegény kezibe égett a gyertya, akkor meg et tányér vót a kezibe. Akkor dobátájg bele a pöngőket a tányérba. Nem a százasókat, mim most, halom a pöngőket meg 42
