Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - Rosner Gyula: Társadalmi és etnikai kérdések az avarkori Délkelet-Pannóniában
felsorolt, akik a maguk nyelvén imádkoznak, s e felsorolásban - meglepő - külön említi az Etelközben élő törköket (magyarokat) és az avarokat. Ciril nyilvánvalóan találkozhatott Pannóniában avarokkal, s tömegük jelentős lehetett, ha érdemesnek tartotta vitájában érvként felhasználni nevüket. Mindezek ellenére a régészeti adatok nehezen illeszthetők össze a történeti forrásokkal. Néhány jelenség azonban óvatosságra int bennünket. Temetőiknek csak töredékét tártuk fel teljes egészében, pedig csak az egész közösség ismeretében tudunk valós véleményt alkotni. Mind a szekszárdi, mind a gyönki temetőben azt látjuk, hogy a széleken a sírok elszegényednek és új jelenségek hívják fel magukra a figyelmet. A gyönki temető északi szélénél egyre több halottnál hiányzanak a mellékletek, de egyre gyakoribb az összekulcsolt kéztartás. (Kereszténység?!) Mellékletek gyanánt megjelennek az úgynevezett „S” végű hajkarikák, melyeknek a kora egyre feljebb hozza korban a temetkezések befejeződésének idejét. Pontosabban fogalmazva, ismerünk olyan típusú „S” végű hajkarikákat e temetőből, melyeknek a korát a X. század végére, XI. század elejére tudjuk csak keltezni. A megye a magyar fejedelmek szállásterületéhez tartozott ugyan, de honfoglaló magyar emlékanyag alig található. Ha hiányzanak a magyar temetők, illetve csak a peremvidékeken és a dunai átkelőhelyeknél fordulnak elő, akkor annak fontos okai lehetnek. Talán a tolnai dombokon, az erdők között és a mocsaras vidékek szárazulatain „őslakosnak” számító népek lakhattak? A szekszárdi apátság alapításával kapcsolatban sem tudunk nagyarányú telepítésekről, márpedig egy királyi alapításnál szolgáló-népek hiányát nem feltételezhetjük. Ügy tűnik számunkra, hogy a gyér történeti és régészeti adatok ellenére megyénk területén az avarság a birodalom bukása után is nagyobb tömbben megmaradt, élte mindennapos életét, s ha keveset tudunk e korszak életéről, akkor az inkább a kutatás módszereinek hiányosságaiból, mintsem egy nép eltűnéséből fakad. E gyér, de fontos régészeti megfigyelések lehetőséget adnak arra, hogy az avarok utódairól feltételezzük a magyar államalapításban való etnikai részvételt. IRODALOM: Bóna István: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Fontes Archaelogici Hungáriáé - Budapest, 1973. Győrffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. - Budapest, 1975-László Gyula: Hunor és Magyar nyomában. - Budapest, 1967. Pannóniái legendák (Ciril és Metód szláv apostolok élete) - Budapest, 1978. Rázsonyi László: Hidak a Dunán. - Budapest, 1981. Rosner Gyula: A Szekszárd-Bogyiszlói úti avar temető ló- és lovastemetkezései.- BÁM Évk. Szekszárd, 1977. Sz■ P. Tolsztov: Az ősi Chorezm. - Budapest, 1950. 28
