Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - Laczkó András: "A gyermekkor tart legtovább" - arckép Kiss Dénesről
világában jelentős a szerepe az oldottabb formáknak. Itt rejtettebben, kevésbé szembetűnően vannak jelen a nyelvi lelemények. Már-már közhelynek számít vele kapcsolatban, hogy a játék mikrokozmoszában egy új világ teremtődik meg. Nyilván mondani sem kellene, hogy az így megírt költemény „lehet véresen” komoly. Például úgy, hogy a játékban önmagát pusztítja el: „Kaszabolnak ütemek formák” (Emberi tekintet). Mint a legtöbb dologban, itt sem a látszat érdekes: „Játszanibátszani / halálosnak látszani / ontani-bontani / de sohase mondani / ha nem lehetsz ez ami / végzeteket viselő / önsebekkel felelő” (Forgolódó). Az Égi folyóban a József Attila-i szemlélethez való viszanyúlás több kiemelkedően erőteljes versben nyilvánult meg, amilyen a Hafnali napló, Örökös táborozáson, Szó, Levelek, Malom, Föltámadás. Az „elődök mágiája”, jegyezte meg a Levelek olvastán egyik kritikusa. S valóban azt látjuk, hogy a költősors és világ konfrontációjából Kiss az életet törekszik megragadni. Azaz - mint szó volt róla - nagy feladatot mért önmagára. S ebből következően nem lehet megkerülni a kérdést: érett-e már Kiss Dénes poézise arra, hogy a József Attila-i példán lelkesedve gnómatikusan összegezze élettapasztalatait? „Ez számára túlfeszített feladat” - jegyezték meg róla. Valóban az? A választ nem szabad elsietni. Mert a tény, hogy ebben a lírai világban az ihletkörök spirálisan ismétlődnék, arra int, ne ragaszkodjunk merev megállapításokhoz. Eddig azt láttuk, hogy a József Attila-i inspirációk pályakezdésétől újra és újra felbukkannak Kiss Dénes köteteiben. Egyre mélyülő tapasztalatokkal olvasott József Attila-versék hatását aligha foghatjuk fel statikusnak. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy az igényes költő nem elégedhet meg a könnyen teljesíthető mércével. Gazdag tartalmú, sokatmondó művek mindig akkor jöttek létre, amikor az alkotó megküzdött vállalt feladatával. Az önmagára mért tethet Kiss szinte a végsőkig egyszerűsítette: „önismeret - világismerés!” Ebből kitetszik az a fedezet, ami a gnómatikus összegezéshez kell, hiszen a belső morális megerősítés és a horizont végtelenig tágítása párhuzamos és összekapcsolódó. Az Égi folyó egyik telitalálatos darabja a Többlet. Fölsejlenek ebben is a költő előd verseinek motívumai, de ezek nélkül is „nagy” kísérlet, mert mai világunk jellegzetes vonásainak felvázolására törekszik. A megnagyított költői én súlyos dolgokkal néz szembe: Csak ÉN érzem: milliók kiáltatiak ki rám Belőlem nyöszörögnek aggok csecsemők Mert átszőttem a Földet s lopok inat velőt Gyilkos ujjaimról le nem törölhető a megraboltak vére Bőr alól süt elő! Ilyen terhekkel megnehezül minden, eltörik a szem „csillagága” (Földnehéz, Sötétedésem), s méginkább szükség van a hitet adó hátországra, a „szülőtáj” üze-2 17
