Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 3. szám - Szóra bírt zűrzavar (Bay Endre)

Míg előző kötetei nyelvi világát meghatározó módon a népnyelvi különlegességek felidézése, versbeemelése jelentette, addig a jelen kötet nyelvezetére ez kevésbé mondható el. A modern szóalkotások veszik át ezt a szerepet.

(Helyenként, a fül számára furcsán: csöndeltessék, messzűlő.) Verseinek sajátos ellenpontozottságát megőrzi, képességeire való törekvéseivel egyetemben. Megszokott szűkszavúsága e kötetre is jellemző. Most

Szóra bírt

Megrökönyödést keltett a most harmincas - negyvenes éveit taposó írónemzedék szárnypróbálgatása. Önmaguk számára sem megfogalmazható keserűségük, lemondó legyintésük, érthetetlen kiábrándultságuk zavarba hozta a látszólag naprakész társadalmi ismeretekkel rendelkező idősebb olvasókat, irodalmárokat is. A némaság oldódni látszik, megfogalmazódik a hiányérzet. Úgy tűnik, Csordás Gábor első verseskötete is ezt a polifóniát színezi.

Kivétel e könyv. Könnyű első kötethez jutni, s a színvonalromlás elkerülhetetlen.

A formai tudás devalválódott; a zsenialitásnak nincs zsinórmértéke, adekvát megjelenési módja. Ma, mint költőnk is, harminc évesen jut első kötethez és negyvenévesen még mindig fiatalnak bélyegeztetik. Fájó gyermekdeddé tétel ez.

Ha a valóságra tekintünk, elismerni kényszerülünk; nem lehet ez másként. E nemzedék költőinek nem sikerült úgy megfogalmazniok életérzésüket, hogy az más korosztályok számára is figyelmet érdemlő és lényeges legyen. Szerfelett bonyolult, összetett világunk emócióit mindenki másként fogja fel, s ki hogyan éli meg, aszerint válik tehetségessé, avagy sarlatánná. Csordás ezért kelt feltűnést; megélt világának spektruma sokszorta szélesebb pályatársaiénál, ha nem is mindig leli az autentikus kifejezési módot. Gondolatrendszere érett, képes megválaszolni kaotikus, információrobbanáson túlesett planétánk számtalan olyan kérdését, amelyre nemzedéktársai hiába keresték a választ. Korosztálya gondjainak szavakba öntése dicséretes szókimondással társul:

cselédekké hullt honfoglalás lökdösődnek a kicsi dolgozók bogy az állam csecséhez fussanak lecibálják a ráma csávót lecuppannak a nyugdíjas özvegyek.

is csak akkor szólal meg, „ha mondanivalójának érvényessége térben is időben átsugárzik önmaga körein". S ezt a kötet valamennyi versében teszi.

Tamás Menyhért harmadik kötete, úgy vélem, azt adta, amit biztaó indulása óta vártunk tőle, s tán azt is, amivel önmagának tartozott.

(Szépirodalmi, 1980)

BAYER BÉLA

zűrzavar

ltt-ott felvilanó bölcsessége, - ha ugyan van még létjogosultsága e fogalomnak - túlmutat a korosztályra szűkültségen. Szószátyár, fecsegő korunkban tud tömör lenni, képes néhány szóval bonyolult viszonyok lényegi vonásait lefesteni. Szókapcsolatai, mondatai néhol már érett költőre vallanak, mégis úgy érezzük, a kevesebb több lett volna. Mondandójának valósághűsége átlag fölötti, a naturalizmust mégis ügyesen kerüli. A meghökkenés olykor új igazságok, meglátások felvillantásának eszköze. Máshol az artisztikum bohócköpenyét sem rest magára venni a versért, az alkotás önkifejező gyönyörűségéért, az olvasónak kevesebb örömet, pillanatnyi bosszúságot okozva. A címadó vers sikeresen ötvözi a szólnivágyást a művésziséggel, mesterségbeli tudással. Az ősi finnugor mondókák, ráolvasások hangulata elevenedik meg korunk nyelvére ültetve:

a társak nyoma bül kölykiinkkel nehezülj országépítőnek minket felneveljen

Többhelyütt a fiatalság megtartó hite csendül ki szavaiból, példázva a lelkierőt, a kishitűség hitványsága ellenében. Az Európai Európé ciklus kiváló magánéleti versek sorát rejti. Vdllámfény élességével fogalmazódnak benne a hétköznapjait morzsoló költő magánéletének abszurditásai. A család sokezer éves termelőegység funkcióját csak az utóbbi évtizedekben veszítette el, mint fogyasztóközösségnek nem sikerült megtartó - összefűző hagyományokat teremtenie. A múlt szövetei minduntalan felfeslenek, valahol az új alatt; tantaluszi kínokat okozva hol az egyik, hol a másik félnek. Csordás érzi ezt, és a maga költői nyelvén egyre árnyaltabban fogalmazza:

68