Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám - Móser Zoltán: Változatok. Vállomások, jegyzetek Bartókról és Felső-lreghröl
jár a nyelvük, mint a rokka- letye-petye-lepetye! -Bárki inge, rokolyája ...” és így tovább. A DUNÁNTÚLI BALLADÁK között is szereplő AZ ELADÓ LEÁNY balladát is érdemes felidéznünk: i. „Adj el, anyám, adj el, mert itt hagylak.” „ „Ne hagyj itten lányom férhez adlak.” ” „Tyuh! had halljam, hogy kinek ád kend! Hadd halljam, hogy kinek ád kendi” „Odaadlak, lányom, egy béresnek.” „ „Odaadlak, lányom, egy béresnek." ” „Tyuh! Nem köll nékem az a tahó, Az a sok csizmaszaggató!” sth. Bartók ezt a balladát 1930-ban, tehát negyed századdal később a MAGYAR NÉPDALOK című vegyeskari művének 3. darabjaként feldolgozta. De most másért is figyeltem az énekelt balladára. S ez messze, a Zobor vidékére vezet bennünket, Kodály Zoltán gyűjtéséhez. Szinte meglepetésnek számított, amikor Ág Tibor jóvoltából mostanában véletlenül újra előkerült egy olyan balladatöredék, amit már Kodály Zoltán is gyűjtött. Ezt az idei Röpülj páva népdalvetélkedő győztese, SZVORÁK KATALIN előadásában mindannyian megismerhettük. Szinte megdöbbentő e két ballada dallamának hasonlósága: mindkettőnek az első két sora szinte teljesen megegyezik, azonos a felépítésük: AABBv, és megegyeznek abban is, hogy negyedik soruk csupán az utolsó hangban tér el a harmadiktól. íme néhány szakasz a VÉN EMBER balladatöredékéből: "íoco ruloído-frb _____________ l—r----(Mr J: El-hnenf, el - wehf a. yen eni-ber'|/ f CT í m Lo.n>j-l«e-rő- be -li-be , linj. fcé-t* - |»e - be „Elment, elment a vényember ;l Lánykérőbe, lánynézőbe :l Kéri, kéri ő fiának ;l Haza viszi ő magának En nem azért vettelek el :l Hanem azért vettelek el ;l Koszos fejem fésülgetnyi ;l Rühös hátam vakargatnyi :l 17 2
