Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám - Tamás Menyhért: Messzülő ég (Bayer Béla)
mint négy évtizedes írói, műfordítói, hírlapírói munkásságát, a „magyar-francia kapcsolatok mezején” végzett kultúrmisszióját. Tolna megyének a mai időben is megvannak a francia kapcsolatai. Ügy látszik, ez már hagyomány. A testvérvárosi kapcsolat létét immár kultúrtörténeti tanúságok támasztják alá. A Szekszárd és Bezons között évről évre tartalmasabbá váló csereprogramökat a múltbéli emlékek gondozása színesítheti. És lehet-e a hazaszeretetnek megindítóbb, igazibb jele, mint amikor francia honban járó-kelő magyar küldöttek, hazánkat képviselvén, mondjuk Teleki Blanka Montparnasse temetői sírjánál, vagy Hevesi András colmari fejfájánál eléneklik a magyar Himnuszt? (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980.) SZ. TÓTH GYULA Tamás Menyhért: Messzülő ég Az ég, „mint az emberirányító hatalmak megtestesítője", költészetünkben nem újkeletű. Mint ahogy nem újkeletű ez a motívum Tamás Menyhértnél sem. Már első kötetében teljes ciklust szentel az égnek, ennek az „emberi kedélyt befolyásoló” elemnek. (Beszegzett ég). A beszegzett ég Tamás Menyhértnél reménytelen kiúttalanságot, népének, a bukovinai székelyeknek második földönfutását, üldözöttségét jelentette, a gyermekkor emlékeinek csorbatükrébe pillantva. „Felettem feltört ég Hasadt főd alattam” De ez az idézet már a második, Küszöbök című verseskötet, Műterem című darabjában olvasható, mint ahogy itt találkozunk a „befedett ég alatt hogy van maradásod!” hangzású sorral is. Tamás Menyhért itt, már innen a küszöbön, biztos megszólaltatója a Vox Humánának. ... „sehol se érj eget” .. . strófája kínálja a hidat az új, immár harmadik kötet világába. Sajátos, eddigi léptékkel már nehezen mérhető világ ez. Az előző kötet már világos értelmezésű költői programja, itt szenvedélyében csitul, ugyanokkor gondolatilag tovább rétegződik. A Szövetségben a fákkal költőjének kevéssé határozott arcéle itt végleges karaktert kap. Magyarságtudata, változatlan erővel szólal meg az első ciklus nyitóverseiben. Magabiztosan, történetileg igazoltan (Versailles, Koponyák völgye). Tamás Menyhért ezt követően az „időprobléma” felé fordul. Az idő, mint létezésünk közege nyugtalanítja. Az értelem kohójában igyekszik eggyéolvasztani a majdanidőt a tegnapvolttal, jelenlétének nyomatékával a jelenben. „Majdan-időm szökevénye mintha jelenébe érne hajdanától ballagás-víg egyszer-volt-lesz-állomásig’’ (Majdan-időm) A gondolati világ teljességére törekvő költőre - úgy tűnik - könnyítő-felszabadítón hatott a mai erdélyi költészet. Az illyési hatás is erősödött benne. „Szokd meg . .indítása (Messzeülő ég) tisztán asszociálja Illyés „meg lehet szokni ...!" hangzású sorait. (Az illyési hatás már első kötetében is kielemezhető.) Sütő András szellemi jobbján, hallgatásclleni-vértben szól, „A forrás üzenete"Áshat, Völgységben élő véreihez, a Tolna megyei székelyekhez. Tiszta, higgadt hangzású sorok, a biztos gyökerek tudatában (Kútból szállít Páva); néhány napos álomkép villantja fel szülei arcát a legerősebb versek egyikében (Ahogy). A címadó, a Messzülő ég című vers méltán vállalta a kötet súlyát. Látszólag prózai esemény: francia repülőút előtti készülődés. Mint nyers valóság, négyhelyütt szövi át a verset, s közben... a határozott költői program. Több réteg egybejátszása a vers. A „szélesedő szavak” síkjához kapcsolódó „szavak hózápora” egyfajta felülemelkedést jelöl meg, az alulról látás .. . indulhatunk ..., s felülről látás kapcsolódik eggyé. Tamás ege az otthoni tájra feszül, s „Kárpát-koszorús” (herderi és illyési felállás mellett). A Messzeülő ég kettős értelmet kap. Egyoldalról az elszakadást,, másfelől a „Kárpát-szelencébe” való elmélyülés miatt. Tamás helyet keres, és talál a történelemnek. János evangéliumának kezdősorai: „Kezdetben vala az ige” újfajta teremtő tartalmat kapnak „kezdetben-lesz igéimnek” soraiban. Tamás írói programja, a jövőbe vetett hite itt csúcsosodik.