Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám - A Sárköz-kutatás kezdete. Közli: Balázs Kovács Sándor
tartani, hogy ezekkel már ma a népnek tsak a legallya él közönségessen, a kik pedig közönséges hivatalokat viseltek, vagy távolabb lévő Lakosokkal gyakrabban társolkodtak, azoktól igen ritkán halhatni eféléket. p. o. az egyetemet, vagy ögyömot nagy ritkaság hallani; hasonlókép az e-t igen kevesen mondják ö-nek, úgy hogy könnyebben kiálthattya az Ember füle a Sárközi lakosok beszédjét, mint az Országnak sok más részeiben Lakókét. Feljegyzették Ötsényben Julius hónapban 1831. kiadták ugyan ott Ötvös István m. k. Detsi és Soltra János m. k. Ötsényi Prédikátorok. A Magyar Nyelv Különösségei némely Tek. Tolna Vármegyében nevezetesen a Völgységi Járásban fekvő Helységekben. Jegyzések. 1. A jelentő módban az egyes számnak 3Ík Személlyét közönségesen így szokták mondani: Adi, halli, mondi, hivi, bizi, irt s. a. t. ezek helyett adja, halja, mondja, hívja, bírja, írja. 2. A jelentő módban a többes számnak harmadik Személlyé helyett, rendesen a Foglaló módnak Többes Számban lévő harmadik Személlyével élnek p. o. szeressük, vezessük, hozassuk, adhassuk, ehessük, ihassuk s. a. t. ezek helyett Szeretjük, vezetjük, hozatjuk, adhatjuk, ehetjük, ihatjuk s. a. t. 3. Az l betűt valamint áltáljában másutt is a Köz nép, úgy itt is el hagya még pedig itt ezen Különösséggel, hogy az al-t d-nak az el-1 é-nek mondják akár elején, akár közepén akár pedig végénn légyen a szónak, p. o. asztó bófele, fiató, ódó, bóha, hafnóba, hogass, óma, szóma, é mennyi, Nyév, Nyéve, meszéni s. a t. ezek helyett asztaly, balfele, fiatal, oldal, balha, hajnalba, halgass, alma, szalma, el menni, nyelv, Nyelve, meszelni sat. 4. A kitsinyitést jelentő szókkal nagyon szeretnek élni, és nem tsak, az hogy gyakran különösön formálják, hanem néha még is származtatják, p. o. egyke, négyke, legénytse, gyerektse, darabtsa, aprobika, pitzikike, Ferkokia sat. 5. Az ezen Környék Magyar beszédjének különösségeit mutatják a következendő Szavak, mellyek kőzzül némellyek más környékekben kevéssé, némellyek pedig éppen nem is esméretesek, némelyeknek másutt egészen más értelmek vagyon, vagy legalább nem úgy mondódnak ki, némellyek ismét ha néhol esméretesek is, le írtam azért, hogy itt is szokásban létekk ki tessen. 6. A feljebbi Jegyzések a következendő szavak szollások formái, kimondások bizonyítják, hogy ezen környék Magyar beszédjének mind a Sárköziek mind a Baranyaiak beszédjekkel vagyon Atyafisága, azomban mind a kettőtől némelly részben külömböz. Itt mondják Kell rajta érteni ájni Bátsám Bia nem bia ásni Bátyám Bizony nem bizony 50
