Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 2. szám - Sebestyén Sándor: Utazások a Dél-Dunántúlon 1933-1934-ben

birtokrendszerrel" van összefüggésben, melyen egy telepítéspolitikával segíthetünk — mondotta, mintha ez teljes megoldását jelenthette volna az egész kérdéskomplexumnak.16

Bajcsy-Zsilinszky pedig folytatta lapjában a birodalmi agitációt leleplező sorozatát. A Szabadság 1934. augusztus 5-i számában olyan dokumentumok fakszimiléjét közölte, melyek teljesen bizonyították a magyar fasiszták és a német nácipárt kapcsolatait. Idézte Hehs Aladár — a Nemzeti Szocialista Néppárt vezére — levelét berlini megbízottjukhhoz, aki Berlinből kért tanácsadót a magyarországi fasiszták mellé. Egy másik levélen 50—60 vagon gyümölcs hazánkból való kiküldéséről volt szó Németországba „pártérdekből”. Sikerült megszerezniük egy olyan levelet, mely hírt adott Kussbach Ferencnek — a magyarországi németség vezetőjének — 1933-ban történt belépéséről a magyarországi nemzeti szocialisták pártjába.17 Azét a politikusét, aki a Magyarországi Német Művelődési Egyesület ügyvezető alelnöki székében igyékezett egyezkedni a magyar kormánnyal.

Bajcsy-Zsilinszky számára azonban a rendelkezésre álló keretek 1935-től leszűkültek. Ismeretes, hogy a politikus megbukott 1935-ben az országgyűlési választáson. A következő évben pártjának, a Nemzeti Radikális Pártnak a feloszlatására is kényszerült. Ezután már a Kisgazda Párt soraiban küzdött a független, szabad, demokratikus Magyarországért.

JEGYZETEK:

1 Illyés Gyula: Pusztulás. Nyugat, 1933. szept. 1-16. 189-20;. 1.

Értékeléséről 1. Lackó Miklós: Válságok és választások. Bp. 1975. 26-38. 1.; Ncmedi Dénes: A „polgárosodás” a népi szociográfiában. Szociológia, 1978. 3. sz. 417. 1.

2 Braun Róbert: A hivatalos statisztika. Nyugat, 1933. okt. 1. 279-281. 1.

3 Illyés Gyula: A magyarság pusztulása. Nyugat, 1933. nov. 1. 337-345- 1.

4 Braun Róbert: Magyar nemzetiségi statisztika. Századunk, 1934. 8. k. 232-256. 1.

5 Illyés Gyula: Pusztul-e a magyarság? Századunk, 1934. 2. sz. 441-424. 1.

6 „Die beiden Wege Ungarns”. Pester Lloyd, 193;. febr. 28.

7 Az Ország érdeke. Budapesti Hírlap, 1934. márc. 29.

8 Országos Levéltár, Belügyminisztériumi iratai, K. 149. 162. cs. 1934-7-443.

(1934. ápr. 10.)

9 Uo.

10 Fenyeget-e bennünket a német veszedelem? Magyarország, 1934. ápr. 8.

11 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Végig a pusztuló Dunántúlon.

,,E szűzi földön valami rág...” Magyarország, 1934. ápr. 8.

12 Kodolányi János: Baranyai utazás. Bp. 1941. (2. kiad. 1963.)

13 Zilahy Lajos (Bp. 1934. ápr. 11.) - Kozma Miklóshoz.

OL. Kozma Miklós ír. K. 429. 4. cs. Adatgyűjtemény, 1934. 1.

14 Uo.

15 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Vissza Kossuthoz, előre Kossuth-tal.

Magyarország, 1934. máj. 25.

16 Képviselőiházi Napló, 1931—1935- l 11l. k. 335—336. 1.

17 Meskóék bizalmas berlini levelezése. Szabadság, 1934- aug. 5-25