Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 1. szám - Balázs Kovács Sándor (közli): "Nem viselem a remöte életöt"

ne, hogy Vajda Ersébet a Leányát a Férjétől el vihesse; de úgy hogy előbb a Helység Birájának tudtára adja, és Dorkó A. Pál házát a magok fejétől ki nyitni ne bátorkodjanak. A Helység Biroja is hitelt adván Vajda Ersébet vádjának, meg engedte, hogy a Leányát a férjétől elviheti, de úgyhogy egy Eskütt embert is ren­delt, ne hogy Berekali István a Vöjén valami erőszakot el követni bátorkodjon. Alig múlt el azonban két három Nap, Vajda Ersébet a Prédikátorhoz újra e> ment, és kérte hogy a Leányát Berekali Juditot férjével Dorkó A. Pállal bé­kéltesse meg. A Prédikátor maga mellé vévén Curator Lovas M. Jánost Januarius 29én Berekali Juditot a férjéhez viszsza késérte de tsak két nap sem mult el, a mikor már Berekali Judit a férjét ismét elhagyta, és azt állította hogy hozzá soha többé viszsza nem megy. A Prédikátor a többször nevezett viszszás Házasok között maga békességet nem szerezhetvén a fent írt Naponn és Esztendőben közönséges Gyűlést hirdetett és mi előttünk is ezen ügyet meg visgálni akarta, annyival inkább mivel Vajda Ersébeth, és Dorkó A. Pál testvérje Dorkó A. Sára ötét részre hajlással vádol­ták, azt állitván, hogy a fellyebb nevezett perlekedő Házasfeleket soha együtt, hanem mindég külön halgatta ki: mi annak okáért a panaszolkodó Berekali Ju­ditot először ki halgattuk a ki a férjét ezekkel vádolta: iször hogy a férje előle mindent el zár, hozzá sohasem szoll őtet nem szere­­tetből hanem tsak a jussáért vette el. 2or Hogy a ruháját házából ki szórta, azt mondván, hogy a szive mindjárt meg könnyebbül, ha tőle el megyen: mert mihelyt az udvarába bé mégyen mind­járt meg reped a szive. 3or Hogy ötét ököllel fejbe és hátba verte Krisztusát mivelte, pokolba úta­­sitotta. — Arra a kérésre pedig: miért nem enged, mikor férje házassági köteles­ségét tellyesitteni akarja? azt felelte, hogy egyszer ugyan a férje kényszeritette; de ollyan goromba beszédekkel élt, mellyekkel inkább elidegenítette magától mintsem magához édesítette volna. Elöl állíttatván Dorkó A. Pál, azt vallotta, hogy azért idegenedett el Fele­ségétől mivel őtet az Ipa Berekali István igen nagyon megverte; továbbá mind­nyájan féleszűnek, korságosnak, ne Takátsnak, Taba Dorkónak tsufolták — véle közösülni nem akar. Fő képpen pedig azért idegenedett el feleségétől mivel azt erő szakkal kötötték reá. — Azt pedig erössen tagadta, hogy Feleségét valamiből ki zárta és hogy ruháját házából kiszórta volna, hanem azt meg vallotta, hogy midőn Berekali István Kotsival a Házához ment akkor a ház ajtót nyitva hagyta hogy feleségének edgygyetmássát az Apja Kotsira rakhassa, valamint, azt sem tagadta hogy Januarius 31 én a feleségét tenyerével kétszer meg ütötte. A Gyűlés ezen egyenetlenség okának azt gondolván lenni, hogy Berekali Ju­dit azzal idegenítette el magától Férjét mivel annak engedni nem akar, és hogy arra erőszakkal köttetett mind a két félnek Násznaggyait, u(gy)m(int) Dorkó Pé­tert Lovas M. Jánost Dúzs Josef Helység Jegyzőjét és Vajda Pált elő hívatta; de a kik jó Lélekkel állították hogy ők az erőltetésnek még tsak gyanúját sem tud­ták, és így Dorkó A. Pált hazugságba hagyták ki is ezen állittását vissza vonta, de álhatatossan azt vallotta hogy ő tsak ugyan a Feleségét soha magához nem veszi, mert ha eddig véle ez nem közösködött már most ő maga is egyátoljába alkal­matlan a Házossági kötelességnek tellyesittésére. 45

Next

/
Thumbnails
Contents