Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 3. szám - Gaál Attila: Adalékok a Tolna megyei régészet kezdeteihez — (Römer Flóris levelei Novák Sándorhoz)

tanítókat, jegyzőket — pusztuló régészeti emlékeink megmentésére buzdítson. H* szükségesnek látta, egy-egy értékesebb, érdekesebb tárgy érdekében távoli vidékekre is elutazott, vagy levélváltás útján igyekezett minél pontosabb adatokat nyerni e tárgyakról.

*

Tolna megye régészeti kutatásának kezdetét szakemberek és érdeklődők egyaránt Wosinsky Mór felléptétől; az első, Lengyel környéki ásatásoktól számítják. Való igaz, hogy a tervszerű, tudományos szempontból is megalapozott régészeti munka Wosinsky nevéhez és munkásságához köthető. A tulajdonképpeni kezdet, a legelső — tegyük hozzá: sikertelen — próbálkozások azonban sokkal korábbiak. Már 1847—48-ból, majd 1874-ből vannak adataink, melyek szerint különböző magángyűjtők (Gyimóthy Sándor ügyvéd, Szalay Béla alszolgabíró, Gaál Eduárd és mások) gyűjteményük egy részét felajánlották, hogy avval megvessék egy megyei múzeum és régészeti gyűjtemény alapjait. Ezek a kezdeti, kellőképpen elő nem készített próbálkozások megfelelő szakértelem és anyagi háttér híján kudarcba fulladtak, s a felajánlott anyagnak is többnyire nyoma veszett. Egyedül Novák Sándor tevékenységét tekinthetjük többnek a rendszerint mindent — értéktelent és értékest egyaránt — gyűjtő gyűjtőtársakénál.

Novák Sándor Paks orvosa, majd 1871-től a paksi kórház igazgatója volt, akinek fő kedvtelését a környékbeli régészeti lelőhelyek bejárása, régészeti tárgyak gyűjtése jelentette. Wosinskyhoz hasonló megszállottságot, elmélyült érdeklődést hiába keresnénk nála, az azonban bizonyítható, hogy többre tört, mint saját gyűjteménye gyarapítására. Ezt bizonyította 1874-ben tett felajánlásával is, amikor nemcsak papíron, hanem ténylegesen is átengedte gyűjteménye egy részét múzeumi célokra. Ezt — az azóta sajnos elkallódott — együttest tekintjük ma is a megyei múzeum legkorábbi gyűjtemény-egységének.

Önzetlen elhatározásának pontos körülményei nem ismertek. Minden bizonnyal hatással volt rá az az ismeretség, melyet ezekben az években köthetett a magyar régészet egyik apostolával, Rómer Flórissal. A talált és érdekesebbnek vélt tárgyakat — mint levelezése is bizonyítja — meghatározásra és véleményeztetésre a Nemzeti Múzeumba küldte fel, s így nyert hasznos tanácsokat további gyűjtőmunkájához, kapott útbaigazítást az őt érdeklő régészeti és történeti kérdésekre.

Az alábbiakban Rómer Flóris két levelét közöljük, melyek egy ma is ritkaságszámba menő római kori lelettel kapcsolatban íródtak.

Tekintetes Dr. Novák Sándor Űrnak Pakson

Mélyen tisztelt Tekintetes Űr!

Őszinte köszönetünket a beküldött tégláért, melyet azonnal valódi rómainak ismertem fel, még midőn a ládikában volt, minthogy alakja arra mutatott. íirde-56