Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 3. szám - Gaál Attila: Adalékok a Tolna megyei régészet kezdeteihez — (Römer Flóris levelei Novák Sándorhoz)

tanítókat, jegyzőket — pusztuló régészeti emlékeink megmentésére buzdítson. H* szükségesnek látta, egy-egy értékesebb, érdekesebb tárgy érdekében távoli vidé­kekre is elutazott, vagy levélváltás útján igyekezett minél pontosabb adatokat nyerni e tárgyakról. * Tolna megye régészeti kutatásának kezdetét szakemberek és érdeklődők egy­aránt Wosinsky Mór felléptétől; az első, Lengyel környéki ásatásoktól számítják. Való igaz, hogy a tervszerű, tudományos szempontból is megalapozott régészeti munka Wosinsky nevéhez és munkásságához köthető. A tulajdonképpeni kezdet, a legelső — tegyük hozzá: sikertelen — próbálkozások azonban sokkal koráb­biak. Már 1847—48-ból, majd 1874-ből vannak adataink, melyek szerint külön­böző magángyűjtők (Gyimóthy Sándor ügyvéd, Szalay Béla alszolgabíró, Gaál Eduárd és mások) gyűjteményük egy részét felajánlották, hogy avval megvessék egy megyei múzeum és régészeti gyűjtemény alapjait. Ezek a kezdeti, kellőkép­pen elő nem készített próbálkozások megfelelő szakértelem és anyagi háttér híján kudarcba fulladtak, s a felajánlott anyagnak is többnyire nyoma veszett. Egyedül Novák Sándor tevékenységét tekinthetjük többnek a rendszerint mindent — ér­téktelent és értékest egyaránt — gyűjtő gyűjtőtársakénál. Novák Sándor Paks orvosa, majd 1871-től a paksi kórház igazgatója volt, akinek fő kedvtelését a környékbeli régészeti lelőhelyek bejárása, régészeti tár­gyak gyűjtése jelentette. Wosinskyhoz hasonló megszállottságot, elmélyült érdek­lődést hiába keresnénk nála, az azonban bizonyítható, hogy többre tört, mint sa­ját gyűjteménye gyarapítására. Ezt bizonyította 1874-ben tett felajánlásával is, amikor nemcsak papíron, hanem ténylegesen is átengedte gyűjteménye egy ré­szét múzeumi célokra. Ezt — az azóta sajnos elkallódott — együttest tekintjük ma is a megyei múzeum legkorábbi gyűjtemény-egységének. Önzetlen elhatározásának pontos körülményei nem ismertek. Minden bi­zonnyal hatással volt rá az az ismeretség, melyet ezekben az években köthetett a magyar régészet egyik apostolával, Rómer Flórissal. A talált és érdekesebbnek vélt tárgyakat — mint levelezése is bizonyítja — meghatározásra és véleményez­tetésre a Nemzeti Múzeumba küldte fel, s így nyert hasznos tanácsokat további gyűjtőmunkájához, kapott útbaigazítást az őt érdeklő régészeti és történeti kér­désekre. Az alábbiakban Rómer Flóris két levelét közöljük, melyek egy ma is ritka­ságszámba menő római kori lelettel kapcsolatban íródtak. Tekintetes Dr. Novák Sándor Űrnak Pakson Mélyen tisztelt Tekintetes Űr! Őszinte köszönetünket a beküldött tégláért, melyet azonnal valódi rómainak ismertem fel, még midőn a ládikában volt, minthogy alakja arra mutatott. íirde-56

Next

/
Thumbnails
Contents