Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 3. szám - Csányi László: Dienes Valéria átváltozásai

CSÁNYI LÁSZLÓ:

Dienes Valéria átváltozásai

Ha szerencsésebb körülmények közé születik, valószínűleg felismerik benne a csodagyereket. így sorra meg kellett vívnia a századvég előítéleteivel, amelyek egy csúnya lány elé is majdnem reménytelen torlaszokat állítottak. Mert ahogy elnézem fiatalkori fényképeit, bizony nem lehetett szép lány, az a démoni vonás pedig, ami a Baudelaire-versek után megdobogtatta a férfiszíveket, végképp hiányzott belőle, s el sem tudjuk képzelni, hogy nyalka huszártisztek párbajozhattak volna érte. A családban valószínűleg felfigyeltek arra, hogy „jól tud számolni”, de egyelőre nem őt csodálták, hanem apját, Geiger Gyulát, aki — mint a Halálfiaiból tudjuk — „ügyvéd és szerkesztő s mindig liberális”, egyébként a századvég tipikus alakja, könnyelmű, fellengzős és „talán csakugyan tehetséges volt, s csak a viszonyok tették, a környezet, hogy tehetsége inkább bolondságnak látszott”.

Napja a nyolcvanas években delelt, 1881-tői adta ki és szerkesztette S~ekszárd Vidéke című hetilapját, amit 1888-tól havi melléklettel bővített, a Tolnamegyei Hölgyek Lapjával, melyben bő teret kaptak a vármegye verselgető hölgyei és urai. Geiger dicsősége nem tartott sokáig, 1903 elején „felosztható vagyon hiányában” a törvényszék a csődöt is megszüntette ellene, ezután Pesten bukkant fel, s ott is halt meg 1918-ban. A Tolnavármegye és a Közérdek „fényes eszű, kiváló tollú” embert búcsúztatott benne, s a gyászolók közt megemlíti lányát is, „a kiváló filozófust és írónőt, Dienesné Geiger Valériát”.

A polgárit Szekszárdon kezdte, de a negyedik osztályt már Pápán végezte. A család ekkor még Szekszárdon lakott, Babitsék közelében, akikkel szegrőlvégről rokonok is voltak — a Séd patak utca 1113 szám alatt, majd innen költöztek a Pándzsó (ma Kossuth Lajos) utcába. Nincs arra adatunk, hogy a polgárista lányt miért küldték Pápára, majd onnan Győrbe, a tanítóképzőbe, aztán Pestre a tanárképzőbe, de valószínűleg az apa nyugtalansága is szerepet játszott abban, hogy lánya több városban is fölbukkant. Az már a kor oktatási viszonyaira jellemző, hogy hiába volt három szakból is tanári képesítése, előbb le kellett érettségiznie, hogy beíratkozhassék az egyetemre, a tanárképző ugyanis nem volt azonos értékű az egyetemmel.

50