Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 2. szám - Ordas Iván: Ismerd meg hazádat - de hogyan?
Most ne kezdjük el boncolgatni, hogy a külföldet mennyire ismeri. Sőt, eleve szögezzük le, hogy az előbbi megállapításnak édeskevés volt a bíráló éle. Egyre kevésbé ludas abban, hogy nem ismeri hazáját, hisz egész egyszerű technikai okokból meg sem ismerheti. Az országjárásnak van néhány alapfeltétele: megfelelő közlekedés, szállás- és étkezési viszonyok, tájékozottság. A szépen szaporodó számú gépkocsik tulajdonosai egyelőre még kisebbségben vannak hazánkban a jármű nélküliekkel szemben, de ez csak az országjárás technikai feltételeinek egy részében jelent könnyebbséget. Gyorsabban járhatnak be nagyobb területet, de ha nem veszik igénybe az utazási irodák szervezését (ami talán bocsánatos bűn), szálláshoz csak nagyon nehezen és legalább ilyen drágán juthatnak. Ha igénybe veszik, akkor is. A tájékoztatással valamivel kedvezőbb a helyzet. Van útikönyv, program, túraajánlat szép számmal, hála a Panoráma Kiadó, az IBUSZ, az idegenforgalmi hivatalok és a Magyar Rádió együttes erőfeszítéseinek. Aki alaposabb, netán műveltebb, az Genthon István híres könyvétől kezdve szinte minden érdeklődési területnek megfelelő szakkönyvet találhat. Legújabban nagyon ügyes, használható és olcsó kiadványok sorozatát kezdte megjelentetni a „Tájak, korok, múzeumok” akció szervező bizottsága is. Nem készült még statisztika azzal kapcsolatban, hogy az egyénileg vagy csoportosan országjárásra vállalkozók milyen arányban veszik igénybe a felkészülésnek ezeket a lehetőségeit. Ha csoportosan, szervezetten kelnek útra, idegenvezető segíti tájékozódásukat. Amennyire megítélni lehet, ez a tájékozódás az esetek túlnyomó többségében csak felületes lehet. Amiért vétek lenne egyedül az idegenvezetőket okolni, akiknek felkészültségével - higgyük el - az esetek túlnyomó többségében nincsen semmi hiba. ,,Ha kedd van, akkor ez Belgium” - ez egy kedves, vidám, és az idegenforgalom túlhajszoltságát jól karikírozó film címe. Bármikor meg lehetne ismételni, kizárólag magyar, hogy szűkebb hazánknál maradjunk, akár megyénkbeli példákra alapozva is. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal „Társasutazások, üdülések 1980” címmel megjelentetett egy programfüzetet. Benne - a megyébe látogatóknak ajánlott programokat nem számítva - 13 üdülési lehetőség, három gyalogtúrás, hét fürdéssel, öt rendezvényekkel egybekötött kirándulás, négy külföldi út lehetősége, összesen 30 túra (1- től 3 napig terjedő időtartamban) és hét olyan, melynek során a Tolna megyéből útrakelő turista egyik szomszédos országba is átruccan. Az összeállításnál dicséretet érdemlő módon vették figyelembe az elérhető műemlékek, múzeumok, természetvédelmi területek, szép tájak jelentős részét. A füzet minden szükséges információt tartalmaz, természetesen ide értve az autóbusszal, autóbusz nélkül, vagy diák- és KlSZ-csoportok részére mérvadó irányárakat. Meg néhány bakit, humoros fogalmazást is. Kalocsán nincs püspöki palota, hanem érsekség lévén - érseki. A tereskei Barczák ,,cz”-vel írták a nevüket. Zsámbékon romtemplom ugyan van, de bazilikát hiába keres a látogató. Vértesszőlősön nem az első emberi település maradt fenn, hanem vadászok tanyahelye, ahonnan az utólag „Sámuel” keresztnevet kapott ősünk koponyatetejéből került elő egy darab. A nyírbátori templom csakugyan XV. századbeli, de nem azonos a mellette lévő fa-harangtoronnyal, mely a XVII. századból származik. Ugyanitt nincs „teremtemplom”, a Déri múzeum és a Nagytemplom viszont Debrecenben található - ellentétben a füzet 25. oldalán közöltekkel. Ezek ténybeli hibák. A „fizetővendég lakosztály” meghatározás legfeljebb csak elgondolkodásra késztetheti az olvasót, hogy mi fán terem. Ugyanígy az, hogy miért kell neki feltétlenül „andalognia’’ Balatonfüreden, a Tagore-sétányon, ha már egyszer túljutott az andalgó koron. . . Ami sokkal kevésbé humoros, az a programok jelentős részének iszonyatos irama. Teljesen reménytelen olyan szándékkal két nap alatt végigloholni a Szekszárd-Székesf eh érvár-Várpái ota-Szápár-Zirc-Bakonybél-Pápa-Devccser-Ajka-Herend-Veszprém-Szekszárd utat, hogy öt múzeum, egy kastély, két arborétum megtekintése után a fáradtságon kívül bárki is maradandó élményt gyűjthessen. Ugyanez vonatkozik a háromnapos Szekszárd-Veszprém-Jánosháza-Kám-Ják-Szombathely-Kőszeg-Sopron-Horpács-Lövő-Nagycenk-Sopron- Fertőrákos-Balf-Fertőd-Kapuvár-Csorna-Győr-Zirc-Székesfehérvár-Szekszárd útvonalra. Itt a szervezők négy városnézést iktattak be. Nem akárhol: városaink olyan gyöngyszemeit vették sorra, mint Veszprém, Kőszeg, Sopron, Győr - melyek mindegyikére külön-külön is kevés egy-egy nap. De 75
