Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1979 / 1. szám - Molnár István: Az eltűnt idő sodrában - Egy NEKOSZ-szervező feljegyzéseiből
Este gyalog tértünk vissza Szekszárdra a 14 km-es úton. Életemben ennyi szúnyogot még nem láttam! Szekszárd, 1946. augusztus 5. Hétfő. A MADISZ-ból megérkezett B. Miklós, az őszi kongresszusra szervezni. Délelőtt tárgyaltam a szakszervezettel a kollégium elhelyezése ügyében. Cs. titkár nem akarja átadni a vitézi székházat. Tovább tárgyalunk. Az elharapódzott mezei lopások megfékezésére Bátaszékről a következő esetet hallottam: A kisbíró dobszóval vezetett végig a falun egy asszonyt, nyakában a következő tábla állt: „Így jár az, aki a máséhoz nyúl!” Délután a földművesszövetkezeti szervezőkkel volt vitám. A pesti út kinyitotta a szemüket. Egyik-másik kollégista el is vetette a sulykot, amikor egyes megyékben úgy mutatkozott be, hogy „az ellenőrt és a szervezőket jöttem ellenőrizni”. Ezeket az állításokat butaságnak, vagy valótlanságnak tekintettem. A vita során azt akarták, hogy menjek ki állandóra én is egy-egy faluba és szervezzek ott, ne pedig a megyét járjam. Különben is, ha hallgattam szombaton a rádiót, akkor abból meggyőződhettem arról, hogy 500 szövetkezetét „harangoztak” be a kollégisták és most a legtöbb csak a népi kollégiumokat szervezi. „Nekem semmi közöm ahhoz, amit te csinálsz, neked semmi közöd ahhoz, amit én csinálok” — így az egyik ellenőr. Mennyire jellemző ez az álláspont a szétzüllött, talaját vesztett, Nyugatra menekült középosztályos értelmiségünkre, őt nem érdekli a más dolga, de ebben benne van az is, hogy más se (se a munkások, se a parasztok) ne avatkozzanak az ő dolgába. Tisztára tekintélyuralmi felfogás. Ne közösen, ne mi végezzük dolgunkat az irányító vezetővel együtt, de az ő nagyobb felelősségük mellett, hanem bízzuk sorsunkat irányítóinkra és azt szolgáljuk, aki éppen vezet. Ha kell a nemességet és a feudalizmust, ha kell a fasiszta tőkét! Arról beszélt, hogy 3—4 nap alatt nem lehet a szövetkezet szervezését megtanulni. Mintha a technikai része volna a lényege a szövetkezeti mozgalomnak. Minden áron kuliszemléletre akartak rábírni. Azt hiszik, hogy csak az a munka, amikor az íróasztal mellett ül valaki. Utána nem érdekli őket más, csak az étel, ital, a strand, a nő, stb. A MADISZ-ban este B. tartott előadást. Megjelentek húszán. Szekszárd, 1^46. augusztus 6. Kedd. Délelőtt egy volt Horthy-kollégistával, L. B.-val találkoztam. Mérnök, jelenleg a Megyei Földhivatalnál dolgozik. A Műegyetemen az Álgyay tanszéken dolgozott. 1944-ben kinn járt az egyetemmel Németországban. Elmondása szerint nem bánta meg, és ha úgy alakulna, mégegyszer kimenne. Ellenvetésül felhoztam, hogy álláspontja igen súlyos politikai következményekkel jár, mint éppen napjainkban a béketárgyalásnál hallhatjuk. — Hja, ezek az emberek nem tehetnek róla. Katonák voltak és menni kellett! 46
