Dunatáj, 1979 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1979 / 1. szám - Molnár István: Az eltűnt idő sodrában - Egy NEKOSZ-szervező feljegyzéseiből

fejlődése egészen sajátos. Eredetileg a székelység összefogásának gondolata hívta létre — kizárólagos jelleggel. Tájközpontot akarnak megyeszékhely helyett.

Maguk a székelyek igen sokat dolgoznak. Tevelen már egy általános iskola alapját rakták le, a Körösi Csorna Sándor általános iskolát és gimnáziumot, ahol a székely szülők gyermekei majdnem ingyen tanulhatnak. A kis ház, ahol a központjuk van, zsongott az emberektől, és hegedű-, nótaszóval volt tele. A népdal kifejező erejéről, jelentőségéről beszéltek. Élénkek, dolgosak. Baj azonban, hogy kizárólagos jelleggel tartják magukat magyarnak.

Zomba, 1946. augusztus 2. Péntek.

Házigazdánk M. István földhöz juttatott paraszt, Dőry Frigyes volt cselédje, régi „független kisgazda”. A Kis Űjság és a Magyar Föld rendszeres előfizetője. Megfontolt, értelmes, baloldali. Ez nem véletlen, mert később kiderült, hogy egy ideig traktoron dolgozott, 13 hónapig pedig az apácáknál. Azóta szívből utálja őket. .. Ebéd közben elmesélte, hogy a sógora egy sarló-kalapácsos kézimunka falvédőt küldött Amerikából, a 30-as évek elején. Az angol szöveget nem értette, csak később derült ki, hogy az volt rajta: „A dolgozóké a jövő!” Kitették dísznek a falra, és csak az uraság fenyegetésére vették le onnan. Sejtette, hogy ennek egykor még nagy jövője lesz és ezért elrakta.

Az uraság a birtok 40 darab marháját, rengeteg búzáját inkább hagyta elhordani, semmint a cselédeknek adja. Még a szovjet katonák bejövetele után is hajnali 3-kor kellett menni a kommencióért az asszonyoknak. Aki nem jelent meg pontosan, nem kapta meg a lisztet, stb.-t. Dőry a szovjet katonák elől hozzá menekült. A végén már úgy kezelte M. feleségét, mint saját cselédjét.. .

Bonyhádon a tanítók az állami iskolák mellett foglaltak állást. Egy gyermek taníttatását vállalták.

Gyünkön a Kommunista Pártból a községházára mentem M. Andráshoz. Eszes, értelmes, orosházi földmunkás. Sürgette a földművesszövetkezet megalakítását. A község 4 gyermek kollégiumi ellátását vállalta.

Gyönk, 1946. augusztus 3. Szombat.

Reggel szurkoltam amiatt, hogy az autónk megvárjon bennünket 11 óráig. Ekkor volt ugyanis a rádióban helyszíni közvetítés a Györffy Kollégiumból. Autónk éppen ekkorra lett kész, mégsem tudtunk vele továbbmenni, mert a motor gyenge volt. A közvetítést sem hallgattuk meg, mert 4—5 perc múlva kikapcsolták a villanyt.

Kölesden K. János jegyzővel tárgyaltam. 4000 lakosú, színtiszta magyar falu. Igen nagy és élénk az érdeklődés a társadalmi és kulturális kérdések iránt. Sok a Szabad Nép- és Népszava-előfizető. Van mezőgazdasági szakiskolájuk, 4 lelkészük, 3 orvosuk, I gyógyszerészük és 1 állatorvosuk, 9 községi tisztviselő, 3 postatisztviselő. Céljuk minél több érettségizett paraszt!

44