Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 3. szám - Czakó Sándor: Új szerszám született

A rékk esetében is találhatók ilyen jellemzők. Idegen nép köréből származik (méghozzá eléggé egyedül álló módon az észak-amerikai kontinensről). Minden bizonnyal iparilag gyártott, a már XX. század elején is nagyüzemszerű amerikai mezőgazdaságot szolgáló, korszerű gép volt a Bukovinában készült első rékk mintája. Ebben hasonló az útja más szerszámokéhoz. Többen eltérő, sőt különös.

— Sohasem volt belőle egyszerre 15-nél több példány;

— sohasem terjedt el Andrásfalva, illetve az andrásfalviak lakterületén túl;

— mai formáinak kialakulása, az elmúlt bő fél évszázadra esik, melyre jellemző a hagyományos népi kultúra elhalása, fejlődésének megszűnése, az addig keletkezett értékek fokozatos funkciótlanná válása;

— a bukovinai őshazában kialakult, majd attól többszáz kilométerre, annak világától leírhatatlan messzeségbe kerülve újra meghonosodott;

— fejlődött a mezőgazdaságban tért hódító ipari tömegcikként gyártott korszerű gépek ellenére, fejlődött a mezőgazdasági nagyüzemek alakulása ellenére, amely utóbbiak a hagyományos paraszti gazdálkodás megszűnését siettették és eredményezték;

— alakulásának szakaszai nevekhez, dátumokhoz köthetők;

— mára elnyert legpraktikusabb formája alkalmas lenne ipari gyártásra, ha lennének igénylő körülmények;

— mindezektől függetlenül tipikusan néprajzi jelenség, mert népi kismesterek, illetve maguk a használók készítették, a hagyományos paraszti gazdálkodás szükségletének kielégítésére; mert bizonyos népi kultúra kollektív szellemérek szülötte, annak igényei, ízlése szerint való.

*

Molnár Ágoston kakasdi lakos, aki 1910-ben született Andrásfalván, így beszél a rékktől: „Molnár András, az az én nagybátyám volt, Dávid János az csak rokon volt, amikor hazajött Amerikából — aztán községi bíró lett — azok hozták magukval Bukovinába a rékket. Nem valóságosan, hanem az eszük által, a képzeletükben. Hogy hogyan kerültek Amerikába? Hát akkor sokan kimentek. Ott jó volt a kereset, a sok csatornázás miatt. Pénzt keresni mentek. Ügy tudom, hogy 1918-ban jöttek haza. Akkor a pénzvei, ahogy tellett tőlik, heza fogtak gazdálkodni.”

Farkas Lajos — 1908-ban született Andrásfalván — másként emlékszik a rékk történetére: „Nem ’18-ban, hanem később, ’20, vagy ’22-ben jöttek haza azok az amerikások. Akkor, amikor már nem volt itthon semmi baj. Azok azért mentek el, mert látták, hogy baj van Európában. Minden helyütt harc, meg a harc van. Az elől menekültek. Nem akartak katonák lenni. Mikor aztán vége volt az égésnek, hazajöttek és hoztak magukval sok mindent. Akkor hozták a forgósbakót (szánkó), a markert (sor vonalazó a kukoricavetéshez), aztán addig fürgentyüs szeker sem volt és nem volt rékk sem. Azt a Buta Anti rajzolta meg. A neve Buta volt, de ő egyáltalán nem volt buta. Mindent nagyon jól megfigyelt és lerajzolt. Ügy tudott rajzolni, mint egy író. Ezek mikor hazajöttek, a Buta, a Dávid, s a Molnár, akkor lettek meg azok az új dolgok. Volt nekik sok dollár,

70